A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Vadász Endre (1901–1944) kisgrafikái
az első évet a Képzőművészeti Főiskolán 1922-ben, ahol 1927-ben, kitűnő eredménnyel szerezte meg diplomáját. 8 Tanárai Fényes Adolf, majd három és fél évig Glatz Oszkár, a grafikai osztályon Olgyai Viktor, majd Zádor István. Népszerű és elismert tehetség volt már első évtől kezdődően. 9 A főiskolai növendékkiállításokon olyan sikerrel szerepelt, hogy 1925ben a Szépművészeti Múzeum vásárolt tőle. 10 1923-ban Fruchter-díjat, 1924-ben és 1926-ban állami díjat, 1927-ben Wolfner népéletkép-díjat kapott. 11 Az ösztöndíjak segítségével 1927től rendszeresen tett tanulmányutakat Olasz- és Franciaországba. 1931-ben megkapta a legmagasabb grafikai kitüntetést, a Zichy-díjat. 12 Legjelentősebb kiállításait az Ernst Múzeumban rendezte 1929—1936 között. 13 Emellett az 1926-os, 1927-es, 1934-es és 1936-os szegedi, az 1930-as, 1932-es, 1933-as, 1934-es és 1936-os debreceni egyéni tárlatai is kellően reprezentálták festői és grafikai munkássága fejlődését. 14 1928-ban Debrecenbe költözött feleségével, Valentin Gyöngyivel. A zsidó gimnáziumba tanított 1933-ig, majd felmentést kérve, 1933—36 között kizárólag munkájának és munkájából, művészetéből élt városunkban 1936-ig. 15 Debrecenben már első önálló kiállítása népszerűvé tette. Ehhez járult még a barcelonai világkiállításon szerzett bronzérme, majd a velencei biennálékon, a monzai, az oslói, clevelandi, londoni kiállításokon elért sikerei. 16 Hatalmas erkölcsi és anyagi sikereket ért el a harmincas években, ami igen nagy dolog volt. Mint Békés István írja: „ez az ízig-vérig modern piktúra és grafika az emberek százait változtatta érdeklődővé és vevőket faragott a Pénznélküli Zseb nagy korszakában." 11 Debrecenben azonban nemcsak pártfogókat, de művészbarátokat is szerzett. 1930-ban hívta meg a haladó szellemű Ady Társaság művésztagjának. 18 E társaság képzőművészeti osztályának sorából különösen Káplár Miklóshoz, Gáborjául Szabó Kálmánhoz vonzódott. Ezen kívül kapcsolatban állt a Műpártoló Egyesülettel, 19 az Ajtósi Dürer Céhhel, s a Debrecenbe kiállítást hozó Képzőművészek Új Társaságával, a Szinyei Társasággal, és az ide 8 Oklevelének száma: 256/1927. Pilch Dezső aláírásával. Igazolás az 1922/23. 1923/24., 1924/25., 1925/26., és 1926/27-es évek végzéséről. 9 A diákbizottság elnökévé választották — írja Lilinek 1922 őszén. Glatz Oszkár, tanára Parádsasvárra hívja alkotni, 1926 és 1927 nyarán a mohácsi telep vezetését bízza rá. Itt ismerkedik meg későbbi feleségével, Valentin Gyöngyivel, akinek ma élő testvére, Valentin Dénes őrzi a hagyaték egy részét. 10 Rézkarcai közül a „Vízhordó", a „Boronálás" került a Szépművészeti Múzeumba (ma, újabb vásárlásokkal együtt a Nemzeti Galériában találhatók művei, kb. 35 karc és rajz). 11 Közli: Varga Nándor Lajos Adattára I. (1937. 335. p.) 12 A Szinyei Társaság kitüntetési indoklása a „Magyar Művészet"-ben olvasható (1932. 52. p.) 13 1929 szeptemberében harmincegy grafikája szerepelt a 105. csoportkiállításon, 1931 decemberében a 128. tárlaton, 1933 februárjában a 158. kiállításon húsz temperaképpel vett részt. A katalógus bevezetőkben Lázár Béla méltatta műveit. 14 1926 áprilisában a Kass szálló, 1927 szeptemberében és 1934 ápriliásban a Tisza szálló halljában (Félegyházival, Gáborjánival) 1936 áprilisában a Hungária szálló halljában volt Buday Györgygyei közös tárlata. Ld. Szelesi Zoltán i. m. és az ott közölt irodalmat! Debrecenben 1930. április 13-tól a Kereskedelmi Csarnokban, 1932-ben, március 20—29. között a Déri Múzeumban, 1934. január 14—22. köztes 1936. március 15—22. közt ugyanott volt egyéni tárlata az Ady Társaság rendezésében. 15 Az iskolában betöltött szerepéről, valamint országos és nemzetközi sikereiről részletesen számolt be a Zsidó Gimnázium Évkönyve (szerk. Vág Sándor). 16 Barcelonai sikeréről számol be. 1930—31-ben a Velencei Biennalen, a monzai nemzetközi grafikai kiállításon, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete chicagói, clevelandi kiállításán, 1932—33ban amszterdami, hágai, rotterdami és dán tárlatain, 1935-ben Oslóban, Lembergben, Clevelandban, Los Angelesben szerepelt 25—25 rézkarccal, 1937-ben a Londoni kiállításon vett részt, stb. 17 Idézet a Debreceni Független Újság 1932. március 20-i cikkéből. 18 Irodalom: Kónya József: Az Ady Társaság képzőművészei („Vándortűz", 1947/6. sz.) és Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei (Déri Múzeum Évkönyve, 1974. 751—778. p.) с tanulmánya. 19 1929-től a Műpártoló Egyesület tárlatain résztvett. Szerepelt pl. az 1930-as és 1940-es jubileumi kiállításon. Az 1901-ben alakult Debreceni Műpártolók Egyesülete, később „Képzőművészek és Műpártolók Egyesülete, Debrecen" tevékenységét Menyhárt József ismerteti a Déri Múzeum 1957-es évkönyvében. (Szerk.: Béres András) 320