A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Vadász Endre (1901–1944) kisgrafikái

Sz. Kürti Katalin Vadász Endre (1901—1944) kisgrafikái A modern magyar rézkarcolásnak Európa határain túl ismert egyénisége Vadász Endre, aki egyúttal a debreceni grafika két világháború közti virágkorának is vezető művésze volt. Szegeden és Debrecenben négy-négy egyéni tárlatot rendezett, állandó résztvevője volt a Munkácsy-Céh, a Szinyei Társaság, az Ernst Múzeum kiállításainak, de részt vett a velencei biennálékon, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete európai és amerikai csoporttárlatain Oslótól Chicagóig, Londontól Clevelandig. Olaj- és temperaképei, akvarelljei, finomvonalú rézkarcai, folthatásokra épített metszetei egyre több lakás falára, majd közgyűjteménybe is bekerültek. Grafikai lapjai, ex librisei eljutottak a világ minden tájára a harmincas, negyvenes években. Mindezek alapján bátran mondhatjuk, hogy sikeres, ismert és elismert alkotó volt. Korai tragikus halála után azonban életműve feledésbe merült. Emléke felidézésére a szegedi Móra Ferenc Múzeumban rendezett 197l-es emlékkiállítás volt az első lépés.

1 Ezt követte az 1976/77-es, Déri Múzeumbeli tárlat, majd a Magyar Televízió 1977-ben forgatott és sugárzott portréfilmje.

2 A róla szóló irodalom is szépen gyarapodott az utóbbi időben.

3 E tanulmány keretében — egy rövid életrajzi és életmű ismertető után — Vadász Endre kisgrafikái oeuvre-jét tekintjük át. /. Élete és művészete 1901. február 28-án született Szegeden, polgári családból.

4 Már kisgyerekkorában rajzolt, metszett, tizenhét éves korában karikatúra albumot készített a háborúvég visszás jelenségeiről, tanárairól.

5 A szegedi reálgimnáziumban érettségizett, 1918—19-ben Heller Ödön szegedi szabadiskolájában tanult.

6 A Tanácsköztársaság bukása után likvidált Heller adta azt a bátorítást, hogy képzőművészeti pályára induljon. 1921-ben fényképész tanulónak ment Budapestre, 1923-ban szerzett oklevelet.

7 E tanulmányával párhuzamosan kezdte meg 1 A katalógust írta, a kiállítást rendezte: Szelest Zoltán. Ugyancsak ő foglalta össze Vadász Endre szegedi tevékenységét „Szeged képzőművészete" с könyvében (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1972—73(2). 2 A debreceni kiállítást rendezte a katalógust írta: Sz. Kürti Katalin. Megnyitót 1976. november 21-én Békés István mondott. A „Vadász Endre 1901—1944" с filmet Debrecenben, az emlékkiállításon és budapesti gyűjtőknél forgatta a Magyar Televízió 1977 januárjában, 1977. szeptember 20-án sugározta. Rendező-operatőr: Németh Attila, szerkesztő: Ézsaiás Anikó, szakanyag író, szakértő: Sz. Kürti Katalin. 3 Békés István könyve a „Művészet kiskönyvtára" sorozatban jelenik meg 1981-ben, 4 Édesanyja Kohn Ilona, édesapja Vadász Simon Sándor terménykereskedő. A Szegedi Ipar u. 14. sz. majd a Zoltán u. 8. sz. alatti házban laktak. Három fiuk közül Endre a középső. 5 A ceruza- és tollrajzokat tartalmazó album öccse, Vadász Ede tulajdona. Ebben több Svejkkel kapcsolatos rajz is van. 6 Heller Ödön (1878—1921) emlékét több Móra Ferenc novella, regény őrzi. Szegedi tevékenységéről, haláláról Szelesi Zoltán ír, 1. i. m. 7 Ifjúkori szerelmének, Bartos Lilinek írt leveleiben és naplójában (Bartos Lili tulajdona) számol be fényképész munkájáról. Az öccse birtokában levő családi albumok fotói jórésze Vadász Endre műve. 319