A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Jankó Ákos: A fonó munkaszervezeti és társasösszejöveteli formáinak történeti és recens vizsgálatához

A fonók társadalmi szempontok szerinti szerveződését adatközlőink is igazolták. A vagyoni, társadalmi helyzet szerinti elkülönülésről szólva gyakran emlegették, hogy a szegény és módosabb családok külön fonókba jártak. A társadalmi különbségek más társasösszejöveteli alkalmakkor is megnyilvánultak. Temetésre, ha szegény halt meg, nem mentek, ha gazda halt meg, tódultak — mondta egyik adatközlőnk. — A szegénytől húzódnak, a gazdaghoz tódulnak — tartja a példabeszéd is. A szomszédság valamennyire feloldotta a társadalmi különbségeket, de módosabb család távolabb lakó szegény családdal már nem tartott kapcsolatot. A fonóknak társadalmi csoportok szerinti szerveződésére más vidékekről alig vannak adatok. A kutatók a társasösszejövetelek alakulását ilyen szempontok szerint nem vizsgálták, a fonóközösségek tagjai között is csak a baráti, szomszédsági, rokoni, jóismeretségi kapcsolatokat látták.

108 Elvétve találkozunk olyan utalásokkal, hogy az utcabeli fonókból néha módosabb családok kimaradtak, mogorva természetük, vagy fösvénységük miatt kivonták magukat a közösségi szokások alól.

109 E különválások nyilvánvalóan társadalmi elkülönülést is jelentettek. A társadalmi hovatartozást illetően nem vonhatók mindig éles határok. Ha egy-egy fonó tagjainak vagyoni helyzetét vizsgáljuk, kisebb-nagyobb eltéréseket találunk. Nem is mindig az anyagi körülmények szabták meg, hogy egy lány vagy asszony] melyik társadalmi kategóriába, melyik fonótársaságba való, hanem igen gyakran a magatartás. — Hogy hordja magát, hogyan öltözködik! Ilyen értelemben még testvérek között is voltak különbségek, mint ahogy gyakran az is előfordult, hogy ugyanazon családból egyik lány az egyik, másik a másik fonóközösségben érezte jól magát. Hermánszegen 1951—52 telén egyik fonóban a következők voltak együtt: Kanyó Sándorné id. Gál Sándorné Simái Miklósné Badar Lajosné Badar Elekné ifj. Gál Sándorné 65 éves, 6 holdas, 44 éves, 6 holdas. 25 éves, 6 holdas, 65 éves, 4 holdas, 30 éves, 2,5 holdas, 25 éves, 0,5 holdas.

110 Bár a faluban a vegyes fonók voltak általánosak, ebbe a fonóba csak asszonyok jártak, mivel egyik résztvevőnek sem volt lánya. Mind szegénysorsú, egy társadalmi réteghez tartozó, önálló gazdák asszonyai. Sokszor még a termelőszövetkezetekben levő és egyéni gazdák családjai is elkülönültek egymástól. Az ebben a fonóban résztvevők egymáshoz közel, a templom körül laktak. Id. és ifj. Gál Sándorné, Kanyó Sándorné és Simái Miklósné tőszomszédok, Badar Lajosné és Badar Elekné pedig Gál Sándorné közeli rokona. A fonó összetételének tehát a már nem törvényszerű korcsoportok szerinti elkülönülés mellett a lakóhelyi és rokonsági kapcsolatok összetartó erejét és a társadalmi együvé tartozás kifejeződését kell látnunk. Ugyancsak Hermánszegen 1952 februárjában Ács Bálintnénál a fonóban a következőket találtuk: Dányádi Bálintné 55 éves, 14 holdas, Dányádi Mária 16 éves, 14 holdas, Ács Bálin tné 60 éves, 12 holdas, Ács Jánosné 30 éves, 9 holdas, Ács Miklósné 30 éves, 8 holdas, Varga Pálné 32 éves, 8 holdas, Simái Gyuláné 29 éves, 8 holdas, Király Ferencné 62 éves, 7 holdas, Király Ibolya 21 éves, 7 holdas, Kormány Ferencné 41 éves, 4 holdas, Fazekas Albertné 63 éves, földnélküli. 108 Lásd pl. MokkáiE.—Nagy Ö., 1939: 116; Szolnoky L., 1949: 193. 109 Makkai E.—Nagy Ö., 1939: 116. 110 A földbirtokokra vonatkozó adatokat a helyi tanácsok bocsátották rendelkezésünkre. 303