A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

Sáros megyében viszont lengyel mértékek terjedtek el, mint például a korec (ezt Gömörben is ismerték és használták), illetve a garinec.

138 Különben a Kárpát-medence legjelentősebb vásárhelyein a következő mértékek alakultak ki és terjedtek el kisebb-nagyobb területen az árucseréhez fűződő migráció révén: aj a köblök közül a kassai köböl, amely azonos a debreceni köböllel és amit bihari köbölként is ismertek,

139 b) az esztergomi köböl, ami a XVI. században eltűnő régi magyar köböl-rendszer (a quartale) maradványa,

140 с) а gyöngyösi köböl, ami viszont a budai köböl családjának volt a tagja és azonos volt vele a beregi köböl}*

1 d) a simándi köböl, ami két túri fertály volt,

142 e) az egri köböl, ami a budai mértékcsaládhoz tartozott és Heves megyén kívül Borsodban is elterjedt,

143

/] a miskolci köböl felével volt nagyobb, mint a kassai

1

** viszont az ungvári köböl kétszerese volt a kassai-debreceni-bihari köbölnek,

145 g) a sejtéri vagy telegdi köböl pedig másfél varadi köböl volt,

146 h) a pércsi köböl meglehetősen szűk körben ismeretes helyi bormérték volt.

147 A már említett bihari köblön kívül más olyan köblök is voltak, amelyek már neveikben is nagyobb területet jeleztek, mint például a sárost köböl, amely a miskolcihoz hasonlóan a felével volt nagyobb a kassai köbölnél,

148 vagy a nógrádi köböl, ami viszont a pozsonyi mérő családjába tartozott.

149 A vásárhely jelentősége szempontjából érdemelnek figyelmet a korai, a középkori „öreg köblök" vagy quartalek. A debreceni quartale 215 liter lehetett.

150 A váradi quartale nagyobb, 290 liter körüli volt. A gyulai quartale 4,5—5 bécsi mérővel volt azonos, tehát 282—313 liter körül mozgott.

151 Az egri quartale 291,5 literre tehető,

152 míg a hevesi quartale 240 liter lehetett.

153 Korai mértékeinkre, ugyancsak az árucserében adott migráció által is nagy hatással volt a bécsi mértékek rendszere, ami a Kárpát-medencében főleg a pozsonyi mértékek közvetítésével terjedt el.

154 Nem akarván ennél a részletkérdésnél a kelleténél tovább időzni, még csak egy mértékfajtát említünk meg. Méghozzá olyat, ami tőlünk származott el és vált ismeretessé, használatossá a Kárpát-medencén kívül is. Ez pedig a Tokaj-hegyalj a borát szállító, mértékegységgé vált gönci hordó

1ЬЪ A gönci hordó mellett kisebb jelentősége volt a tokaji hordónak. Elterjedésének gátat vetett, hogy 1807-ben országgyűlési határozattal megszabták a borszállító hordók űrtartalmát (2,75 pozsonyi akó, azaz 176 icce, vagyis 148,9 liter). Ilyen formában nem terjedt el.

156 Jellemző, hogy mindkét hordófajtát azok után a jeles vásárhelyek után, amelyek a tokaji bor árusításában, szállításában részt vettek, kassai hordónak, eperjesi hordónak is nevezték.

157 138 Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája III. 1912. id. m. 497.; N. Kiss István: Adalékok a magyar mérésügy történetéhez. Makkai László (szerk.): Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. 1959. id. гг.. 8—9. 139 Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez III. 1897. 6. 175.; N. Kiss István: Adalékok a magyar mérésügy történetéhez. 1959. id. m. 9. 140 Uo. 12—13. 141 Uo. 9., 14. 142 Márki Sándor: Arad vármegye és Arad sz. kir. város története, id. m. II. 1895. 263. 143 N. Kiss István: Adalékok a magyar mérésügy történetéhez. 1959. id. m. 9., 14. 144 Uo. 9. 145 Uo. 146 Uo. 14. 147 Uo. 148 Uo. 9. 149 Uo. 150 Uo. 12. 151 Uo. 152 Sugár István: Az egri vár 1594/95. évi számadása. Archívum 5. 1975. 38. 153 N. Kiss István: Adalékok a magyar mérésügy történetéhez. 1959. id. m. 13. 154 Vállas Antal: A bécsi mértékrendszer. Tudománytár XII. 1836. Acsády Ignác: Régi gabona- és bormértékek. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1894. 107—108., 195—197., Uő.: Magyar mértékek 1715—1720. Uo. 1895. 374—376.; G. Otruba: Münge, Masse und Gewichte um die Mitte des 18. Jahrhunderts von nördlichen Mittelmeerraum bis zur Nord — und Ostsee. Zbornyik Hist. Institut Jugoslav. Akad. VII. Vol. 1974. 255—256. 155 N. Kiss István: Adalékok a magyar mérésügy történetéhez. 1959. id. m. 10. 156 Uo. 157 Tokaj vidéki hordókról. Tudományos Gyűjtemény 1840. XI. 63.; Farkas Róbert: Kassa árumegállítási joga. Kassa, 1893.; Korisánszky Viktor: A gönci hordókkal való visszaélések kérdéséhez. 285