A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)
Összefoglalva a Kárpát-medencei árucsere migráció vonatkozásairól elmondottakat, meg kell említenünk azt is, hogy az árucserén alapuló migrációnak kapcsolatai voltak a transhumációval is. A pásztorkodással foglalkozó kutatások erről sokszor meg is emlékeztek. 158 A sok feldolgozás, a részletek sok oldalról való megvilágítása helyett egyetlen tanulmányra térünk csak ki. Olyanra, amely tárgya földrajzi megválasztása miatt különben is beleillik az előzőekben bővebben vázolt gömöri árucsere, illetve migrációs körbe. Szabadfalvi J. tanulmányáról van szó, ami alaposan elemzi és sok adat alapján bemutatja a FelsőTiszántúl és az Északi-Középhegység közti pásztormigrációt. 159 Az árucserén alapuló migrációnak az eddig elmondottakból következőleg is sok köze volt a teljes- és részleges eszközváltozásokban úgy, ahogy azt Varga Gy. részletezően, az egyes mezőgazdasági eszközöket ismertetve bemutatta. 160 Illetőleg úgy, ahogy KósaL. éppen a hegyvidék és az Alföld vonatkozásában a sarló-kasza váltás esetében leírta. 161 Az eszközváltozásokban nagy szerep jutott a vásárosoknak, illetve az emberpiacokon szerzett és messze vidékekre elvitt vándormunkásoknak (elég, ha ezúttal csak a „gömöri kepés aratókra", a summásokra és a kubikusokra Borászati Lapok 1928. 95—96.; Divéki Adorján: Felsőmagyarország kereskedelmi összeköttetései Lengyelországgal. 1905. id. m. 62.; Bakos József: A patakimúlt hétköznapjai. Adalékok Sárospatak gazdaságtörténetéhez. Sárospatak, 1950. 4—13.; N. Kiss István A Zemplén megyei bormértékek rendszeréhez a XVI. században. Történeti Statisztikai Évkönyv 1967/1968. Budapest, 1969. 135—148.; Dankó Imre: Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez. A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve XII. Miskolc, 1973. 332., 348.; Kovács Béla: Hordómértékek az egri vár dézsmaterületén a XVI. század második felében. Archívum 4. 1975. 5—23. 158 Veress Endre: Erdélyiek legeltetése Moldva—Havasalföldében. (Gazdaságtörténeti forrástanulmány). Magyar Gazdák Szemléje XXXIII. 1928. 162—178., 209—228., 289—308.; Varga Gyula: Vándorló juhászok a kismarjai sziken. Ethnographia LXVII. 1956. 109—123.; Balogh István: Szabolcs megyei pásztorösszeírás 1796-ból. Ethnographia LXX. 1959. 291—312.; Vő.: Adatok román pásztorok XVIII. századi alföldi legeltetéséhez. Műveltség és Hagyomány III. Budapest, 1961. 213—214.; K. Dobrowolski: Die Haupttypen der Hirtenwanderungen in den Nordkarpaten vom 14. bis zum 20. Jahrhundert. L. Földes (hrg.): Viezucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa. Budapest, 1961. 113—146.; J. V/adufiu: Almenwirtschaftliche Viehaltung und Transhumance im Brangebiet, Südostkarpaten, Rumänien. L. Földes (hrg.): Viezucht. 1961. id. m. 197—241.; Paládi-Kovács Attila: A juhászok eredete, nemzetisége, a juhász helyzete a paraszti társadalomban. A keleti palócok pásztorkodása. Műveltség és Hagyomány VII. Debrecen, 1965. 152—154., 155—161.; K. Kovács László: A közös fejős-juhnyájak tejhaszonvételi formái Erdélyben 1900 körül. Népi Kultúra—Népi Társadalom I. Budapest, 1968. 9—50.; Szabadfalvi József: Migráció és makkoltatás az Alföld keleti peremvidékén. Műveltség és Hagyomány X. Debrecen, 1968. 55— 84.; Földes László: Az erdélyi vándorpásztorok állatfajtái a XIX. sz. első felében. Műveltség és Hagyomány X. Debrecen, 1968. 231—246.; L. Földes: Quellen zur Transhumance in Siebenbürgen — Walachei aus der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. L. Földes (hrg.): Viehwirtschaft und Hirtenkultur. Budapest, 1969. 345—356.; B. Andrásfalvi: Wald-Viehaltung in Südost-Transdanubien. Bedeutung der Waldweide im ungarischen Hirtenwesen. L. Földes (hrg.): Viewirtschaft. 1969. id. m. 391—401.; K. Dobrowolski: Bemerkungen zu Forschungsmethoden über die Hirtenkultur in den Karpaten. L. Földes: (hrg.): Viewirtschaft. 1969. id. m. 199—219.; /. Szabadfalvi: Migrationsformen im ungarischen Hirtentum. Műveltség és hagyomány XIII— XIV. Debrecen, 1971. 703—721.; Bencsik János: Csege szabadmenetelű jobbágyfalu társadalomrajza XVIII— XIX. század fordulóján. A hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum Évkönyve III. Hajdúböszörmény, 1977. 63—148. 159 Szabadfalvi József: Pásztormigráció Felsőtiszántúl és az Északi-Középhegység között. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 11. Miskolc, 1972. 128—132. 160 Tálasi István: Változás-vizsgálatok a népi állattenyésztés köréből. Néprajzi Értesítő XXXIV. 1942. 203—219.; Nyárády Mihály: Fajtaváltozás a kéki juhtenyésztésben. Néprajzi Közlemények IV. 1959. 163—202.; Varga Gyula: A parasztság munkaeszközei. Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. I. Budapest, 1965. 267—348.; Tálasi István: Az eszközváltás első 100 éve a magyarországi aratóműveletekben és későbbi következményei (eszköz- és munkatörténeti vázlat). Népi Kultúra —• Népi Társadalom V— VI. Budapest, 1971. 297—305. 161 Kosa László: Az Alföld és a hegyvidék gazdasági kapcsolata. (Adatok a sarló-kasza eszközváltáshoz.) Ethnographia LXXVI1I. 1967. 22—40. 286
