A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

(Lucenec), Vácon, Nagyszombaton (Trnava), vagy Győrön, Óváron, Felső-őrön (Oberwart) és Lendván (Lendava) keresztül Morva- és Csehországba, Ausztriába, Németországba vagy Olaszországba tartott. 85 A Dél-Dunántúl, Belső-Somogy, Baranya Szlavóniával, Horvátországgal állt hasonló árucserekapcsolatban. 86 Az ormánságiak például rendszeresen látogatták a Miholjlac— Dolnij-i vásárokat. 87 Az erdélyiek rendszeresen járták a moldvai, bukovinai vásárokat, illetve a vöröstoronyi és más szorosokon keresztül a Havasalföldet. Ebben az árucserében Brassó (Brasov, Krons­tadt) város szerepe közismert és tudományosan is kellően feltárt. 88 Kevésbé ismert azonban Nagyszeben (Sibiu, Hermannstadt), Gyergyószentmiklós (Gheorgheni), Sepsiszentgyörgy (Sft. Gheorghe), Kézdivásárhely (Tirgul Secuiesc), Marosvásárhely (Trg. Mures), Márama­rossziget (Siget), Segesvár (Sigisoara, Schässburg), Medgyes (Medias, Mediasch), Beszterce (Bistrica, Bistriz), Fogaras (Fagaras) és sok más város, illetve vásárhely szerepe. 89 85 Felsőőr „leginkább Zala-, vas- és sopronmegyei fuvarozó, ki bort, gabonát, gyümölcsöt s más termékeket szállít Tirolba és Stájerba". Felső-Eőr. (Vasmegyében). Vasárnapi Újság XVI. 1869. 29. sz. 397.; Takáts Sándor: A tőzsér halála. Magyar küzdelmek. I. Budapest, év. n. 27—37.; Kovács Miklós: Adatok a XVI— XVIII. század magyar állattartásának és tenyésztésének törté­netéhez. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962. Budapest, 1962. 44—62.; /. Breu: Die Kreatensiedlung im Burgenland und den anschlieszenden Gebieten. Wien, 1970.; L. Makkai: Der ungarische Viehangel 1550—1650. Der Auszenhandel Ostmitteleuropas 1450— 1650. Die Vorträge der 1. Tagung des Seminars für Social- und Wirtschaftsgeschichte der Phi­lipps-Universität zu Marburg an der Lahn, herausgegeben Ingomar Bog. Köln— Wien, 1971. 483—506.; O. Pickl: Routen, Umfang und Organisation des innereuropäischen Handels mit Schlacht —• vieh im 16. Jahrhundert. Festschrift für Hermann Wiesfeiecker zum 60. Geburstag. Graz, 1973. 143—176.; Dankó Imre: Adalék a XVIII. századi paraszti marhakereskedéshez. Múzeumi Kurír 25. 1977. 20—21.; F. Tobler: Ein kleiner Beitrag zur Siedlungsgeschichte des Seewinkels. Burgenländische Heimatblätter 39. 1977. 3. 136—140. 86 ,,A' pécsi piacz. talán Baját kivéve az országban a legolcsóbb." Haas Mihály: Baranya. 1845. id. m. 66.; A pécsi iparról és kereskedelemről; a pécsi vásárokról: M. Haas: Gedenkbuch der к. freien Stadt Fünfkirchen. Fünfkirchen, 1852.; A bajai vásárról: Czirfusz Ferencz: Baja városa. Vasárnapi Újság 1866. 480—481.; Pécsre tűzifát és épületfát nagy mennyiségben hoznak eladni Szlavóniából: Ágh Timót: Emléklapok Pécs sz. kir. város múltjából és jelenéből. Pécs, 1894. 241.; Illés Sándor: Temerin gazdasági és kulturális helyzete. Hid II. 1935. 1. sz. 9—10., 2. sz. 4—6.; Szabó Mihály: Telecska. Hid IV. 1937. 9. sz. 3—5.; Kovács György: Stara Moravica. Hid V. 1938. 1. sz. 3—5.; Kossá János (Kek Zsigmond): Feketics. Hid V. 1938. 12. sz. 379—382.; (Simkovich Rókus) Sántha Péter: Bácska Topolán. Hid VI. 1939. 9. sz. 338—341.; Gergely Bo­riska: Magyarok Bánát csúcsán. (Törökkanizsa.) Hid VI. 1939. 3. 70—73.; Gunda Béla: Nép­rajzi gyűjtőúton. 1956. id. m. 21—22. Az ormánságiak csikóért, az alacsonytermetű csíramarháért a szlavóniai vásárokat keresték fel. A Mihojlac-Dolnij-i vásár.; Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XV. század derekán. Somogy Megye Múltjából 4. Kaposvár, 1973. 55—112.; Dankó Imre: A dunántúli népi árucsere nemzetiségi vonatkozásai a XVIII— XIX. szá­zad fordulóján. 1977. id. m. 87 Gunda Béla: Néprajzi gyűjtőúton. 1956. id. m. 22. 88 Brassó. Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben. III. 1864. 83—93.; /. Hintz: Das wandernde Sieberbürgen. Eine statistische Studie. Kronstadt, 1876.; Mircea cel Bätrin a brassóiaknak privilégiumot ad Forum Novum néven vásártartásra: /. Bogdan: Documente privitoare la rela^iile Tari Romänesti cu Brasovul si Tara Ungureascä in sec. XV. si XVI. Bucu­resti, 1905. I. 26.; G. M. Petrescu-Sava: Tirguri si orase intre Buzau, Tírgoviste si Bucuresti in dezvoltare istorico-geograficä, economicä si comercialä. Bucuresti, év. п.; R. Manolescu: Comer­ful Tarii Rominesti si Moldovei cu Brasovul (Secolele XIV— XVI.) Bucuresti, 1965.; G. Diaconu: Tirgsor necropola din secolele III— IV. e. n. Bucuresti, 1965. 9.; C. Teodorescu: Tirgurile annale si säptäminale ale Brasovului. N. Dunäre (red.): Tara Birsei I. Bucuresti, 1972.J 104.; Orbán Balázs: Brassó sz. kir. város leírása történelmi, népismei, régészeti és természetrajzi szempontból. Székelyföld leírása VI. Klny. Pest, 1873. 89 Kővári László: Erdély határszéli szoros-utai. Hetilap 1852. 6—8. sz.; Sepsi Szent György (Erdélyi tájképek, régiségek és népszokások. Magyarország és Erdély képekben III. 1854.; Vahot Imre: Nagybánya történeti és statistikai ismertetése. Vahot Nagy Naptára 1856.; Az aradi vásárokról, kereskedés borral, gabonával: Stenger Károly: Arad. Vasárnapi Újság 1857. 465—466.; —y. (Pesty Frigyes): Temesvár kereskedelméről. Delejtű 1858. 19., 28., 71., 80. és 96. szám.;^4. Grae­ser: Umrisse zur Geschichte der Stadt Mediach. Hermannstadt, 1862.; Gyergyószentmiklós vá­273

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom