A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)
takozhassék előttünk, a történeti, néprajzi és földrajzi tényezőktől körülhatárolt apró tájegységek beható kutatása szükséges". 21 Gunda B. ethnológiai fejtegetéseiből a kultúra egészét átvivő, a teljes migrációt, azaz áttelepítést vagy áttelepülést jelentő esetekkel kell legbehatóbban foglalkoznunk. Az árucsere különféle formái sok esetben közvetlenül vagy közvetve tényleges áttelepüléssel, esetleg áttelepítéssel jártak együtt. Ezekben a migrációs jelenségekben a valóságfeltáró dialektikus vizsgálatoknak van helye. Az árucserén alapuló vagy vele összefüggésben levő migrációt a piac, a vásár vonzáskörzetében adott hármas szükséglet és igény hatékonyságának meghatározásával kell kutatnunk. Semmi esetre sem egyoldalúan, akár az eladóra, akár a vevőre, akár csak az árura leszűkített, feltétlenül egyoldalúságba torkolló vizsgálattal. Az árucserében aktív szerepet játszó mindhárom fél egyenlő, azonos mértékben meghatározza az árucsere egészét, a hozzátartozó, vele összefüggésben kifejlődött minden más jelenséggel — többek között a migrációval — együtt. Az anyagi kultúra elemeinek, a személyi migrációnak nagy előnye, hogy a folklórjelenségeknél jobban vihetők térképre. Azaz vándorlásuk, elterjedésük, esetleges átalakulásuk könnyebben követhető földrajzi vonatkozásban, kartográfiai módszerekkel, mint a szellemi kultúra elemeinek migrációja. Az árucsere révén létrejött migráció kartografikus ábrázolása végeredményében a kérdéses vásár vagy piac vonzáskörzetét határolja körül. 22 Mind a piacnak, mind a vásárnak, illetve kereskedelemnek több funkciója van. Nemcsak a tényleges árucserében, az adás-vevésben érdekeltek, hanem sokkal többen. A piac, a vásár és a kiskereskedelem alapfunkciója a tényleges árucsere. Ehhez az alapfunkcióhoz azonban több más is járul. Ezek az intézmények például hírszerző, hírátadó, tehát hírközlő alkalmak is. 23 A mi sajátos szempontunkból szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy például a telepítési felhívásokat is a vásárokban hirdették ki. Ott vett róla tudomást a lakóhelyét elhagyni szándékozó ember. 24 Az árucsere kereteiben történő hírszerzés-közlés, tehát a tájékozódás alapját az képezi, hogy a piacokon, vásárokon, a kiskereskedelem sajátos helyein és alkalmain azonos és különböző nemzetiségű, azonos és nem azonos vallású, azonos és nem azonos műveltségű, azonos és különböző társadalmi állású, azonos és különböző szakmájú emberek, csoportok, valamint családtagok és egymás számára teljesen idegenek, fiatalok és öregek, nők és férfiak találkoznak. Ezek az azonosságok és különbözőségek azok a meghatározó és befolyásoló tényezők, amelyek meghatározzák a kultúra mozgását és Szabó L. meghatározása szerint a kérdéses táj helyi energiáiból és a táj helyzeti energiáiból táplálkozva ható tényezővé válnak. 25 Az azonos és különböző tényezők találkozása ismerkedéssel jár együtt, tájékozódással egymás dolgai, gazdasági-, társadalmi- és kulturális körülményei felől. Szűcs J. városaink és kézművességünk XV. századi viszonyairól írva is már a tényleges áru21 Gunda Béla: Ethnographiai problémák az Ormánságban id. m. 22 Barabás Jenő: Kartográfiai módszer a néprajzban. Budapest, 1963.; Uő.: A térbeli szemlélet tanulságainak felhasználása az agrártörténetben. Dissertationes ethnographicae II. Budapest, 1976—1978. 48—60. 23 Gunda Béla: Népi gazdasági kapcsolatok a Kárpátok medencéjében. Az Ország Útja IV. 1940. 277—283.; Uő.: Magyar szláv néprajzi kapcsolatok. A magyarság és a szlávok. Szerk.: Szekfü Gyula. Budapest, 1940. 205—226.; K. Kovács László: A magyar népi közlekedés kutatása. Közlekedés, teherhordás, hír- és jeladás. Budapest, 1948.; Balogh István: A paraszti művelődés. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. Szerk.: Szabó István. II. Budapest, 1965. 551.; K. Moszynski: Transport i komunikacje. Kultúra ludova Slovian. I. Warszawa, 1967. 625—692.; Hoppal Mihály: Egy falu kommunikációs rendszere. Budapest, 1970. 65— 66.; Imre Dankó: The Functions of Hungarian Fairs. Műveltség és Hagyomány XIII— XIV. Debrecen, 1971. 607—617.; Uő.: A magyar vásárok funkciói. A hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum Evkönyve I. Hajdúböszörmény, 1973. 155—167.; Bányai László: Kitárul a világ. Bukarest, 1978. 50. 24 „A telepítési felhívásnak, a védlevélnek és a kilátásba helyezett kedvezményeknek a vásárokon és más közhelyeken való kihirdetését olykor maguk az oklevelek írták elő." Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon X— XV. század. Budapest, 1966. 109—110. 25 Szabó László: A társadalomnéprajz alapvető kérdéseiről. Szolnok, 1970. 108.; Krajkó Gyula: A gazdasági mikrokörzetek elvi és módszertani kérdései. Földrajzi Értesítő XXII. 1973. 259—275. 17 Évkönyv — 1978 257
