A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

gyára teljesen leállt, a Hortobágy Téglagyár Rt is gyakran szünetelt, bár ezt követően is mindketten kvótálisan részesedtek a kartell nyereségéből.

102 A közel két év óta valóságosan tevékenykedő, de formailag nem létező társulást, 1938. január 31-én jelentették be a Cégbíróságnál „Debreceni Téglaértékesítő Kft" néven. A bejelentés nem hozott alapvető fordulatot, a kartell ugyanis már létezett, működött a bejelentés elhalasztása ellenére is. Másrészt azonban a tőkés verseny természetéből fakadóan néhány módosulás következett be a kartell addigi életében. Még az előző periódusban csak a közönséges falazó tégla termelésének mennyiségét határozták meg, addig 1938 januárjától a vas-, görbevas-, padlás-, párostégláét is, amelyeket ettől kezdve szintén csak a kontingensarányoknak megfelelő mennyiségben állíthattak elő a kartelltagok. Másik jelentős változás volt, hogy mostmár létrehozták a közös eladási irodát is. Ez az iroda részben a közös értékesítést bonyolította le, részben az üzemektől beküldött gyártási és eladási jelentéseket összesítette, s ennek alapján nyilvántartást vezetett arról, hogy melyik üzemet mennyi termelés és eladás illetett volna meg, abból mennyit eszközölt, s törekedett arra, hogy az üzemek a kontingensnek megfelelően tevékenykedjenek. E törekvés ellenére azonban, már 1938 végén az a helyzet állt elő, hogy a Debreceni Gőztéglagyár Rt 164 ezerrel, az Alföldi Takarékpénztár Téglagyára 67 ezerrel, a Hortobágy Téglagyár Rt 43 ezerrel többet, ugyanakkor a Vértesy 78 ezerrel, a Tóth és Sebestyén 206 ezerrel kevesebbet adott el, mint a kvótája lett volna. A Téglaértékesítési Kft-n belüli feszültségeket néhány külső tényező hatása is növelte, így például az 1938-as évben a kartell tagsága 12 millió darabban határozta meg az együttesen előállítandó tégla mennyiségét. Ez az év azonban a külpolitikai feszültségek éve lett. Ráadásul Debrecen városa a kertségekben folyó közületi építkezésekhez természetben, téglában adta támogatását, így saját téglagyárát 80—90%-os kapacitással üzemeltette, míg a kartellben termelést folytatók alig 20%-os kapacitáskihasználtsággal dolgoztak, és az előre tervezettnek (12 millió darabnak) csupán 56,3%-át (6,757 millió darab) tudták értékesíteni. Nyilvánvaló, hogy a majd kétszer nagyobb eladásra számító gyárakat érzékenyen érintette a raktári készlet felhalmozódása, befektetett tőkéjük lassú megtérülése. A problémákat még csak tovább fokozta ugyanebben az évben, hogy a háborúra készülő kormányzat meghirdette a „győri programot" (1938, március 5.) és kötelezte a vállala' tokát, hogy kimutatott tőkéjük arányában járuljanak hozzá a felfegyverzés költségeihez. (L. a Debreceni Gőztéglagyár Rt és a Hortobágyi Téglagyár Rt. mérlegadatai értékeléséről írtakat!) A következő év sem lett kedvezőbb. Az „országgyarapítások" miatt gyakoriak voltak a katonai behívások, s ilyenkor a gyárak elveszítették legjobb munkaerejüket, akiknek helyére a magasabb munkabérek ellenére is csak tapasztalatlanabb, gyengébb munkásokat tudtak beállítani. A téglagyárak panaszai egyre sűrűbben hangzottak. Panaszuk tárgyát képezte, hogy az emelkedő szénárakat és a szociális költségeket nincs módjuk arányosan áthárítani a fogyasztókra, a keresletet sincs módjuk kielégíteni a szénhiány és a tégla katonai célra való részbeni zárolása miatt, így az 1941 után jelentkező konjunktúrát nem tudják kihasználni. Ennek lett következménye, hogy mivel az Alföldi Takarékpénztár nem találta rentábilisnak téglagyárának a termelését, ezért azt 60 000 pengő készpénzért és 100 000 pengős három évi időtartamra szóló kötelezvényért eladta Serly Gusztávnak, aki ekkor már a Debreceni Gőztéglagyár Rt és az oda előzőleg már beolvasztott Köntösgáti Téglagyár Rt-nek is korlátlan ura volt.

103 (Ettől kezdve Serly á irányítása alá hét nagy teljesítményű körkemence tartozott!) A kartellen belüli erőviszonyok további módosulásához a kormányzat részéről kiadott zsidóellenes rendelkezések is hozzájárultak. Az 1938. január 31-én 12 000,— pengő törzsbetéttel létesített kartellen belül akkor Serly Gusztáv (Debreceni Gőztéglagyár Rt) 5500,—• 102 Uo. 103 HBmL XI. ATI 201/b 3. Megjegyeznénk, hogy az Alföldi Takarékpénztár Téglagyára nem 1938ban kapcsolódott be a kartellbe, hanem ennek egyik első és fő szervezője volt kezdettől fogva. Másrészt az üzemet 1941-ben nem 90 000 pengőért, hanem az általunk közölt 160 000 pengőért adták el a Debreceni Gőztéglagyár Rt-nek. 231