A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

pengő, Sebestyén Lajos 3400,— pengő, Fischer Jenő (Alföldi Takarékpénztár) 1600,— pengő, Ritter Sándor (Hortobágy Téglagyár Rt) 1500,—• pengő részesedéssel szerepelt. A következő évben, 1939-ben Serly fiára, ifj. Serly Gusztávra törzsbetétjéből átíratott 1000,— pengőt. Egy évvel később (1940) az arányokban még nincs eltolódás, de a zsidótörvények miatt Fischer és Ritter eltűntek a tagok közül, s helyüket Torma Lajos, illetve Bisothka István foglalták el. Az Alföldi Takarékpénztár Téglagyárának eladása után Torma törzsbetétje az ifj. Serly birtokába került. Ezzel Serlyék részaránya 46%-ról 59,1%-ra nőtt. (Ez már többség!) A Hajdúszoboszlói Téglagyár Kft-nek a Debreceni Téglaértékesítő Kft-be való beolvasztását követően ismét Serlyék javára módosult az arány 59,6%-ra, majd mivel Sebestyén Lajosra is vonatkoztak a zsidóellenes törvények, és kénytelen volt 1944 áprilisában a kartellben betöltött szerepéről lemondani, így Serlyék mostmár csak a 14%-ot képviselő Bisothkával álltak szemben a kartellen belüli egykori vetélytársak közül. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy 1943. december 6-i ülésükön kimondták a tagok, a Téglaértékesítő Kft feloszlatását, de a fennálló rendelkezések értelmében még egy évig, mint „felszámolás alatt" tevékenykedő céget nem töröltethették a nyilvántartásból. XIV. sz. táblázat Törzsbetétösszegek és arányok változásai a kartelltagok között (1938—1942)

10i Tagok 1938. január 31-én 1939 1940 1941. Az Alf. Так. pénzt. Téglagyárának eladása után 1942. A H.-szoboszlói Téglagyár kft. beolvasztása után Serly Gusztáv 5500,— P 45,8% 4500,— P 37,5% 4500,— P 37,5% 4500,— P 37,5% 7500,— P 34,2% ifj. Serly Gusztáv — 1000,—P 8,3% 1000,—P 8,3% 2600,— P 21,6% 5600,— P 25,4% Fischer Jenő 1940-től Torma Lajos 1600,— P 13,3% 1600,— P 13,3% 1600,— P 13,3% — — Ritter Sándor 1940-től Bisothka István 1500,—P 12,4% 1500,— P 12,4% 1500,—P 12,4% 1500,—P 12,4% 3100, —P 14,0% Sebestyén Lajos 3400,— P 28,5% 3400,— P 28,5% 3400,— P 28,5% 3400,— P 28,5% 5800,— P 26,4% így, ha az előbbiekben a Sebestyén-féle vállalattal kapcsolatosan még 1944 áprilisában és kartellen belüli eseményként beszéltünk, az csak részben fedi a valót, mert a társulás ekkor már felszámolás alatt állt. A Sebestyén-féle gyár megszűntét mégis idetartozónak ítéltük; ugyanis ez egy folyamat utolsó mozzanata, betetőzése volt. A kartell tevékenységének ez a vázlatos áttekintése is módot ad számunkra bizonyos konzekvenciákra. Elsőként utalnánk a tőkések egymás közötti versengésének a tulajdonosokra gyakorolt hatására. A kartell néhány éves működése során több üzemet kárhoztatott leállásra (Herskovits, Szabó, Klein, Sebestyén), vagy kényszerített egyeseket gyáruk eladására (Vulkán), esetleg bérbeadásra (Bohn, Balogh—Vértesy). Kezdetben a néhány jelen104 Uo. 232