A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában
gyárlátogatások hajtó erőként következetesen csupán egy 3 lóerős villanymotort említenek, mint az üzem gépi felszerelését, így az üzem technikai szintjét alacsonyabbnak kell ítélnünk, mint az eddigiekben megtárgyalásra került többi debreceni üzemét. 61 A Hortobágy Téglagyár Rt dolgozóinak létszáma XIII. sz táblázat az 1923—1938-as évek között™ Év Kereskedelmi tisztviMűszaki tisztviselő Művezető Munkás Összesen Év Kereskedelmi tisztviMűszaki tisztviselő Művezető Összesen selő férfi nő 1923. évben 1 1 24 18 44 1926. évben 1 — 1 47 21 70 1927. évben 1 — 1 44 24 70 1928. évben 1 — — 66 42 109 1929. évben 1 —. 1 56 35 93 1930. évben 1 1 1 30 10 43 1931—1934 között nincs adat (valószínűleg izemen kívül) 1935. évben 1 — 1 17 9 28 1936. évben —• 26 8 35 1937. évben .— — 1 24 11 36 1938. évben — 1 20 9 30 A gyárlátogatási jegyzőkönyvek alapján összeállított táblázatunk adatait áttekintve megállapítható, hogy szemben a többi debreceni téglagyárral ez az üzem 1923-ban és 1926-ban is magas dolgozói létszámmal dolgozott. (Ilyen még csak a Debreceni Gőztéglagyár Rt-nél tapasztalható, míg más üzemek pl. a Vulkán fel se vette még ekkor a termelést.) Másik sajátosságként emelnénk ki, hogy már 1926-ban jelentősen növelték a dolgozói létszámot, mintegy készülve az értékesítési lehetőség javulására. (Ez az 1926-os létszám növelés korabeli helyi üzemek közül szintén csak a Debreceni Gőztéglagyár Rt-nél tapasztalható.) Érdekes azonban, hogy 1927-ben, amikor több debreceni téglagyár újból megindul, és a Gőztéglagyár Rt is, majd kétszeresére emeli előző évi dolgozói létszámát, a Hortobágy Rt ebben nem követi versenytársait. Ennél az üzemnél újabb létszám növelésre csak 1928-ban került sor. Az 1928-as termelési csúcsot azonban már 1929-ben, méginkább 1930-ban nagy visszaesés követte (gazdasági világválság) ami 193l-re elvezetett a teljes leálláshoz. A harmincas évek közepén a Hortobágy Téglagyár Rt újból elkezdte termelését, de igen alacsony dolgozói létszámmal, s 1940-től hol a szénhiány, hol a kartell egyezmény miatt gyártó tevékenységét gyakran szüneteltette. E téglagyárban alakult meg a felszabadulás után a debreceni téglagyári munkások első munkaszövetkezete 1945. április 30-án. 63 f) „Tóth és Sebestyén Rt Téglagyára" A város egyik legrégibb ilyen nemű üzeme. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara 1890-es jelentése közli, hogy Tóth Béla (építész), Sesztina Lajos (kereskedő) és Simonffy Sámuel közös vállalkozásaként egy 60 munkással s egy 25 lóerős gőzgéppel dolgozó gőztéglagyár működik Debrecenben, amely évenként 2 millió darab (26 ezer forint) tégla és cserép előállítására képes. 64 Az üzem ezt követően is fokozhatta termelését, mert egy 1907-es becslés 60 HBmL VII. Cégbírósági iratok 2/d 84. és MBi T. V. kötet 122. 1. Megjegyezzük, hogy a veszteségszámla adatai tartalmazzák az első évi áthozatalt is. így pl. az 1936-os és az 1937-es év, mivel a veszteségszámla összege csökkent — nem veszteséges év volt, hanem ezen években minimális nyereség mutatkozott, ami lehetővé tette a veszteségszámla összegének csökkentését. 61 HBmL XXVII. BFi 202. 11. 62 Uo. 63 MBi T. VII. kötet 64 DKIaz 1890. évre 98. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara 1890-es jelentése már említi ennek az üzemnek a létezését, a Cégbíróságnál azonban csak 1894. január 1-ével veszik nyilvántartásba. 223
