A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

szerint, az ekkor 70 munkást foglalkoztató gyár 60 ezer korona (30 ezer forint) értéket állított elő. Ha ezt összevetjük a korabeli más debreceni üzemek termelésével, megállapíthatjuk, hogy ez ugyan csak alig fele a Debrecen sz. kir. város Téglagyára által ebben az évben előállított értéknek, de hogy kevés nem lehetett, azt az egyébként a nagyon hiányos más források érzékeltetik. A forrásokban ugyanis nem maradt fenn az 1890-es jelentéshez hasonló részletességgel, de még az 1907-es kimutatáshoz hasonlóan sem erről a gyárról több termelési adat, azonban a századeleji (1905-ös) vagy az első világháború (1917) alatti ún. ipartársulati hozzájárulását (kamarai illetéket) oly magasan állapították meg ennek az üzemnek, hogy ezen a címen egymaga többet fizetett, mint a Balogh—Vértesy, a Szabó József és a Szikszay Lajos téglagyárak együttvéve.

65 Az előbbiekben közölt 1907-es termelési adat értékét növeli, hogy ez az év általában nem volt kedvező a debreceni téglagyárakra nézve, ezévben kénytelenek voltak termelésüket viszszafogni, aminek eredője nemcsak az építési kedv némi hanyatlása, hanem a közben létrehozott szénkartell mesterséges szénhiányt teremtő mesterkedése is volt. Ugyanez jellemezte a következő évi helyzetet is, azzal párosulva, hogy a már előző évben is tapasztalható megfelelő szakértő, gyakorlott munkáskézben még nagyobb lett a hiány, mint az 1907-es évben. A gyár elnevezése és vele együtt tulajdonosai gyakran változtak, bár a Tóth családnak a működés egész ideje alatt mindig fontos pozíciói maradtak az üzemnél. A gyárat elsőként a már idézett 1890-es Debreceni Kereskedelmi és Iparkamarai jelentés említi, anélkül, hogy az alapítás pontos idejét közölné. Mivel egy 1882-ben megjelent kimutatásban az üzem még nem szerepel, így a kutatás jelenlegi állása mellett csak valószínűsíthetjük; az üzem a múlt század 80-as éveinek második felében jött létre, s alapítói a Debrecen gazdasági életében nagy szerepet játszó, már említett három személy volt. A gyárat ekkor „Gőztéglagyárnak" nevezték. A jónéhány éve üzemelő gyárat késve, csupán 1894-ben vették Cégbírósági nyilvántartásba úgy mint „Tóth István és társai gőztégla és cserépgyár" közkereseti társaságot. A gyár tulajdonosai ekkor Sesztina Lajos, Tóth István, Simonffy Emil (Simonffy Sámuel örököse) és Tóth Béla voltak. Ez utóbbi építész 1896. október 28-án kilépett a társulásból és őt ebben 1899. december 14-én Simonffy Emil is követte. A világháború első évében, 1914-ben bejelentették az eddigi cég megszűnését, mert ekkorra a tulajdonosok közül kivált Lukács Ármin is, aki Tóth Béla helyére lépett 1896-ban. Mivel mostmár csak két tulajdonos maradt (Tóth István és Sesztina Lajos utódja, Sesztina Jenő) az üzem 1914. július 1-től „Tóth István és tsa téglagyára" cégjelöléssel működött, de változatlanul mint közkereseti társaság.

66 Közben a gyár egyik tulajdonosa, Tóth István építész Sebestyén Lajos építésszel a gyártól függetlenül 1914-ben megalapították a „Tóth és Sebestyén Építkezési Vállalat"-ot. Később ez a közös vállalkozásuk — bár Sesztina Jenőt az ipari nyilvántartások 1931-ig, mint téglagyárost tartják számon — vette kezelésébe a Kishegyesi úton, a Bellegelő 459. szám alatti üzemet. A „Tóth és Sebestyén Téglagyár Rt" mögött álló „Tóth és Sebestyén Rt Építkezési Vállalat" alaptőkéjét 200 ezer pengőben állapították meg (20 ezer db 10 pengős részvény).

67 A kezelésükbe vett gyár ugyan eladásra is termelt, de elsősorban a cég által folytatott építkezéseket látta el önköltségi áron téglával.

68 Mivel a gyár kitermelhető agyagkészlete kifogyóban volt, Sebestyén Lajos 1936. december 2-án 10 évre kibérelte Meisels Regina bécsi lakos tulajdonát képező 12 holdas, üzemen kívül levő, az ő gyárához közel fekvő telepét is. A szerződés szerint Meisels Regina évi 2000 pengőért adta bérbe üzemét azzal a kikötéssel, hogy ha gyártás folyik, akkor 2 millió legyártott tégláig további évi 1000 pengőt kap a tulajdonos. Ha pedig ennél többet gyárt a bérlő, akkor 2 millión felüli termelésért 1000 darabonként még 50-50 fillért fizet a bérlő.

69 A következő év elején, 1937. április 23-án Sebestyén Lajos és Ritter Sándor (Hortobágy 65 HBmL IX. Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara iratai 201/e 25—28. 66 MBi T. V. kötet 12. és I. kötet 298. 67 Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz 1929—1930. évre 1112. és MBi. Egyéni cégek nyilvántartása (Továbbiakban = E) III. kötet 267. 68 A Tóth és Sebestyén Építkezési Vállalat 1925. május 10-én részvénytársasággá alakult MBi T. VI. kötet 58. és 332. 69 HBmL XI. ATI 201/b 3. 224