A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

az 1925—1943 közötti évekből* IX. sz. táblázat 1928. dec. 31. 1929. dec. 31. 1930. dec. 31. 1931. dec 31. 1932. dec. 31. 1933. dec. 31. 5,64 5,64 5,64 5,64 5,64 5,64 31 000,— 31 000,— 31 000,— 31 000,— 31 000,— 31 000,— 120 949,58 83 979,67 68 044,38 38 414,29 45 182,14 41 048,69 95 652,88 159 175,22 122 275,54 120 217,10 110 025,70 89 307,80 — 361,03 4 828,42** 28 776,17** 17 212,86** 37 273,42** 150 836,— 150 836,— 150 836,— 150 836,— 150 836,— 150 836,— 35 000,— 60 000,— 60 000,— 60 000,— 31 223,83 14 010,97 30 000,— 30 000,— 30 000,— 30 000,— 30 000,— 30 000,— 22 771,— 49 445,54 65 201,84 74 835,93 75 025,65 74 477,71 53 590,— — — — — 33 935,47 4 935,47* — — — — 1938. dec. 31. 1939. dec. 31. 1940. dec. 31. 1941. dec. 31. 1942. dec. 31. 1943. dec. 31. 5,64 5,64 5,64 108 618,66 100 089,39 91 071,12 250,— 250,— 250,— — 28 815,— 28 015,— 35 162,46 51 382,80 53 656,75 32 268,63 22 707,25 46 386,65 110 293,72 72 784,80 59 438,82 33 162,33 52 603,08 271 830,07 32 013,30 3 444,58** — — —• 2 726,87 124 362,— 94 108,17 90 663,59 90 663,59 90 663,59 90 663,59 — — — 3 982,80 7 000,— 40 766,18 8 000,— 8 000,— 8 000,— 8 000,— 8 000,— 8 000,— 100 169,90 84 050,23 14 460,23 46 038,87 42 090,27 141 176,42 — — 50 000,— 152 000,— 197 200,— 292,200,— — — 3 517,58 883,31** 474,85 — ugrik a legmagasabbra, 100 169,90 P-re. Két évvel később (1940) sikerült ugyan ezt 14 460,23 P-re lenyomni, de ennek a csökkentésnek az értékét megkérdőjelezi, hogy az 1929 óta igénybe nem vett „váltó számla" 50 000,— P-s tétele jelenik meg ekkor a mérlegben. A váltó számla ettől kezdve rohamosan nőtt, ami részben és csak 1941-ben magyarázható az Alföldi Takarékpénztár Vulkán Téglagyára megvásárlásáért adott 100 000,— pengős kötelezvénnyel. Egyébként a vállalati tartalékok felhasználását jelzi, hogy az ún. „nyugdíjalap", ami 1927-re elérte a 30 ezer pengőt, előbb 15 ezer, majd 8 ezer pengőre csökken. Ha a vállalat mérleg adatait összevetjük a megfelelő éveknél az üzem által alkalmazott dolgozók létszámáról készített kimutatással; megállapítható, hogy az üzem 1929-től rohamosan csökkentette dolgozói létszámát.

44 Lényegében 1931—1933 között termelést egyáltalán nem folytatott, s ennek ellenére az 1929-ben már meglevő árukészletének négy év alatt is még 50%-át sem sikerült eladnia, ami jól tükrözi a debreceni téglagyárak, s köztük a Gőztéglagyár Rt válság alatti nehéz értékesítési helyzetét. Érdemes arra is felfigyelni, hogy az üzem felszerelésének értékét egészen 1941-ig mélyen a valóságos alatt állították be a mérlegbe. Nehezen feltételezhető ugyanis, hogy egy ilyen nagyságrendű üzem felszerelésének értéke mindössze 5,64 P lett volna. A mérleg manipulálásának még pregnánsabb példáját láthatjuk a nyereség-veszteség számlák esetében. Első rátekintésre úgy tűnik, hogy a közölt 19 év adataiból „csak" hét év az, amikor nincs nyereség (1925 jan. 1-i pengő nyitó mérleget nem számítva). Csakhogy 44 Vö. a IX. és a X. sz. táblázat adatait! 217