A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

1929-ben az előző évről áthozott összeg szerepel mint nyereség, s 1940-től is mindig az előző évekről áthozott, ráadásul egyre csökkenő összeg van beállítva mint nyereség. így a veszteséggel zárt év több lenne mint a mérlegekben kimutatott kilenc év. Másrészt azonban többször előfordul (1931—32 illetve 1933—1934 és 1938—1939), hogy az előző évi nagy veszteségek áthozásuk ellenére felére-harmadára csökkennek a következő években, s ez pedig jelzi, hogy az 1932-es, 1934-es és 1939-es évek olyanok voltak, hogy ezen években mód nyílt az előző évi veszteségek lemorzsolására, tehát bár ezen éveknél nincs kimutatva nyereség, mégis csakis az aktívák növekedése tette lehetővé az előző évekről áthozott veszteségek csökkentését. Végül feltétlenül fontosnak tartjuk a gyár dolgozóinak létszámát az alábbi táblázatban az egyes évekről bemutatni, ami segít szemléltetni, hogy a korszak legnagyobb debreceni téglagyára is milyen termelési ingadozásokra kényszerült. Volt év, amikor 380 (1928), és volt, amikor csak 8 (1933) dolgozója volt az üzemnek. X. sz. táblázat Debreceni Gőztéglagyár Rt dolgozóinak létszáma néhány jellemző évben 1912—1942 között*

5 Évben Munkás összesen Évben Keresk. Műszaki Művezető összesen férfi nő 1912 2 1 82 70 155 1913 2 — 1 67 34 104 1919 üzemen kívül — — — 1921 2 — 1 10 — 13 1922 üzemen kív Jl 1923 2 — 2 184 65 253 1924 2 — 2 48 18 70 1926 — — 1 119 37 157 1927 — — 1 219 53 273 !928 1 — 1 241 137 380 1929 1 — 1 188 44 234 1930 1 — 1 101 27 130 1931 redukált üzem, ac at nincs 1932 1 — 1 20 — 22 1933 1 — 1 6 ' 8 1935 — 1 66 16 84 1936 — 1 63 30 95 1937 — 1 85 19 106 1938 — 1 61 + 1 22 86 1939 — 1 84+1 27 114 1940 1 — 1 85 28 115 1941 1 — 1 85 28 115 1942 2 — 1 22 5 30 d) „Vulkán Téglagyár Rt" Az 1923—1924-es Magyar Pénzügyi Compass szerint a „Vulkán Téglagyár Rt"-t az Alföldi Takarékpénztár alapította mégpedig 1918-ban, s a Takarékpénztár már ekkor tényleges tulajdonosa lett volna az üzemnek.

46 Azt kétségbe nem vonhatjuk, hogy a fenti időpontban a Takarékpénztár jelentős összeggel járulhatott az üzem fenntartásához. Ez adhatja annak magyarázatát is, hogy Fehér Miksa a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (ez a bank 45. HBmL XXVII. BFi 202. 11. 46 Magyar Pénzügyi Compass 1923-1924. (Bp. 1924.) 118. 218