A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

Maradvány 1910-ben 1910-es készÉrtékesítve Maradvány az 1909. év előállítva let összesen 1910-ben az 1910-es végén év végén Vastégla egyenes 14 350 268 400 282 750 276 250 6 500 Vastégla görbe 2 300 35 200 37 500 35 400 2 100 Csertégla egyenes 1 538 800 2 595 300 4 134 100 4 113 600 20 500 Csertégla kbm. 8 228 236 236 — Csatorna tégla 49 150 — 49 150 2 800 46 350 Boltozati tégla 2 050 5 100 7 150 4 900 2 250 Padlás tégla 41015 41 600 82 615 78 100 4 515 Kerítés tégla 970 600 1 570 1 570 — Kongó tégla 50 19 800 19 850 400 19 450 Simított tégla 8 400 51 300 59 700 59 700 — Préselt D 1 600 12 100 13 700 8 440 5 260 Préselt 1/1 10 880 125 020 135 900 133 700 2 200 Préselt 1/2 71 700 4 400 76 100 76 100 — Cserép lapos 475 450 — 475 450 244 010 231 440 Cserép kupás 5 117 — 5 117 2 109 3 008 Szükségesnek véljük, hogy e helyen egy, a városi téglagyár termelési kérdéseivel is foglalkozó tanulmány közölt adatait, értékelését módosítsuk. Az említett tanulmány szerint a városi üzem 1890-ben „csak" 57 085 Ft értéket állított elő, ugyanakkor a termelés értéke 1910-re „112 000 koronára ugrott". A tanulmány szerzőjének figyelmét valószínűleg elkerülte, hogy az 1890-es adat forintban, az 1910-es koronában van megadva, s a két pénznem közötti váltószám 1:2. Vagyis azonos pénznemre, pl. koronára átszámítva a két év adatait 1890-ben 114 170 korona volt a gyár termelési értéke, ami több mint az 1910-es 112 000 korona, így ez utóbbi évben — a gyár termelését tekintve korántsem következett be ugrás, hanem inkább valamelyes visszaesés.

23 Ugyanez a tanulmány a gyár e periódusra vonatkozó évi nyereségét 10—12 ezer koronára becsülte, holott a gyár bevételi többlete ez időszakban forintban volt ennyi, vagyis koronában ennek kétszerese. Az első világháború alatt a városi téglagyár termelése, még inkább rentabilitása erősen lecsökkent. így például az 1914-es mérleg szöveges része azt tartalmazza, hogy „... a vállalat nem jövedelmezett, így nem fizetett át semmit" (mármint a város házipénztárába!). Az első háborús évben 1914-ben — szemben a szöveges rész megállapításával —- volt ugyan még egy minimális nyereség 159,52 korona, de a következő évben már 4 532,16 korona veszteség mutatkozott, amit az 1916-os évben sem tudott kiegyenlíteni az üzem, amikor is csupán 818,88 korona nyereség jelentkezett.

24 Ez a sorozatos gyenge eredmény annál veszélyesebb volt az üzemre nézve, mert közben végképpen elodázhatatlanná vált a gyár korszerűsítése, amihez azonban a megfelelő anyagi erőt az üzem saját erőből előteremteni így nem tudta. Az üzem korszerűsítését végül is külföldi kölcsön felhasználásával Medvegy Elemér igazgatósága idején 1926-tól kezdték meg és tartott 1928. év végéig.

25 Ezt követően indult meg a kongó (Klinker) tégla nagyüzemi gyártása. Ezzel az üzem Magyarországon úttörő munkát végzett. Ebből a gyárból szállították a szegedi Fogadalmi templom téren emelt egyetemi épületek falburkolati anyagát, de a debreceni Köztemető ravatalozójának, a helyi Hősök temetője mauzóleumának, a Nagyerdei Stadion építkezéseihez is innen kerültek ki az időtálló klinker falburkolati anyagok.

26 Ez az új üzem a Balmazújvárosi úttól délre, a város középpontjától 5 km-re, vasút és országút mellett feküdt, s külön iparvágánnyal is rendelkezett. A gyár területéhez ekkor (1920—30-as évek) 36 kat. hold tartozott, melyből a gyár épületei, a munka- és tároló helyek 22 HBmL. IV. B. DVSZ 1409/f. 16. 23 Mózes Mihály: Debrecen ipara a dualizmus korában (Debrecen ipartörténete Szerk.: Dr. Ránki György, Debrecen, 1977.) 134. 24 HBmL IV. B. DVSZ 1409/f. 20—22. 25 Szani Ferenc: Debrecen ipara az ellenforradalmi rendszer időszakában (Debrecen ipartörténete Szerk.: Dr. Ránki György, Debrecen, 1977) 165. 26 HBmL XI. Alföldi Takarékpénztár igazgatósági iratok (Továbbiakban=ATI) 201/b. 3. 14 Évkönyv — 1978 209