A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

Másrészt ezzel párhuzamosan arra is szeretnénk rámutatni, hogy a városi gyárban az 1897 után előállított kevesebb mennyiség a századfordulóig nem az általunk jelzett gyors városiasodás (kereslet) visszaesését tükrözte, hanem az évtized első felében felhalmozott aránytalanul nagy készletek miatti visszafogott gyártást. Ezt bizonyítja pl. az 1898-as év adatsora, amikor is az előállított mennyiség fele az előző éveknek, a gyár tiszta bevétele mégis ekkor a legmagasabb az évtizeden belül. (Ebben az évben eladásból 101 170 frt 98 kr volt a gyár bevétele, a visszafogott termelés értéke pedig csak 30 917 frt 89 kr.) Hogy ez mennyire így van szemléletesen bizonyítja az 1894-ben illetve 1898-ban eladott áruk jegyzéke. V. sz. táblázat Az 1894-es és az 1898-as évek értékesítési adatainak összehasonlítása (darabban).

21 1898-ban (több =+, Az árufajta megnevezése 1894-ben darab 1898-ben darab kevesebb =—) értékesítés 1894-hez viszonyítva darabban Lapos és görbe cserép 823 470 656 170 —167 300 Kupás cserép 6 296 4 014 —2 282 Vastégla 845 750 356 300 —489 450 Csertégla 5 214 900 7 885 600 + 2 670 700 Épület tégla 2 502 100 — —2 502 100 D tégla — 6 315 + 6 315 Csatorna tégla 86 560 + 86 560 Vastégla görbe 106 300 +106 300 Kongó (klinker) 46 000 + 46 000 Simított 4 130 231 600 + 227 470 Préselt fali 17 450 + 17 450 Préselt fél 21 800 + 21 800 Kerítés tégla 1 440 + 1440 Boltozati tégla 8 600 + 8 600 A két év adatainak összehasonlításából kiderül, hogy az értékesítésre került mennyiség néhány tégla és cserép fajtánál (lapos, kupás, vastégla, épület tégla) 1898-ban kevesebb ugyan, mint 1894-ben, de csak néhánynál és a legtöbb típusból 1898-ban adtak el többet. így vált az üzem — a következő év igényeire való reális felkészüléssel, a raktár készletek csökkentésével — jövedelmezőbbé. A következő megállapításunkat az 1900-as fordulóponthoz fűznénk, amikor is most már valóban a kereslet csökkenése miatt a gyár évi tiszta bevétele majd egy évtizedig, 1909-ig évi 22 ezer forint alá csökken, és csak a téglaértékesítés szempontjából rendkívül kedvező 1910-es évben éri el az 1894-es, illetve az 1898-as bevételi többlet szintet közelítő 47 ezer forint feletti összeget. Az 1910-es évvel kapcsolatosan érdemes felfigyelni arra is, hogy táblázatunkból kitűnően a XX. század első évtizedében ebben az évben volt a legkisebb a gyár termelési mennyisége, mégis e periódusban a bevételi többlet szempontjából az 1910-es év a legkedvezőbb. Ennek magyarázatát több faktor adja. Egyrészt — mint már bevezetőnkben hivatkoztunk a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara ez évi jelentésében foglaltakra — a tégla értékesítés rendkívül kedvező éve volt ez, ugyanakkor a gyárnak 1909-ről elég jelentős készlete maradt, amit sikerült az 1910-es magas árfolyamon eladni. Harmadszor a visszafogott termelés (1910-ben) az üzem kiadási összegeit redukálta. így az egyik oldalon több okból megnövekedett bevétel, más oldalról pedig a csökkentett kiadás együttesen jelentősen felduzzasztottak a bevételi többletet. Igaz, hogy a nagyarányú eladás és a visszafogott termelés eredményeként az 1910-es év végével alig maradt készáru a telepen. 21 Uo. 208