A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Komoróczy György: Az állami ellenőrzés Debrecen önkormányzata felett 1779–1811. években

Komoróczy György Az állami ellenőrzés Debrecen önkormányzata felett 1779—1811 években (A királyi biztosságok.) I. Általános helyzet A szabad királyi városok, mint a király földesúri joghatósága alá tartozó szervezetek, a XVII. század előtt minden állami felügyelet nélkül élvezték az önkormányzati jogot; a vármegyei hatóságtól függetlenül fejlődtek termelőerőik és jogviszonyaik, hatalmi testületeik alakulását, szervezeti formájukat kizárólag a területükön lakó polgárok közössége befolyásolhatta. Éppen ezért váratlan meglepetés érhette őket, amikor tudomásukra jutott, hogy II. Mátyás király 1613. augusztus 17-én Pethe Lászlónak, a magyar (pozsonyi) kamara elnökének vezetése alatt független királyi bizottságot küldött ki annak számbavételére, hogy milyen a szabad királyi városok jövedelmének megoszlása, az milyen forrásokból táplálkozik, hogyan alakul az adózás, miként használják fel a kisebb királyi haszonvételekből eredő bevételeket, hogy osztják el a katonai beszállásolás terheit a lakosok egyes rétegei között, milyen fokú rokonsági kapcsolat alakult ki a tisztségviselők soraiban, hogy szervezték meg a tűzrendészetet, milyen céhek élnek a városokban stb.

1 E bizottság működése nem járt a kívánt eredménnyel, mert legföljebb a helyzet felméréséigjutott el, hozzávetőleg mégis ettől az időponttól számítható a szabad királyi városok önkormányzati jogának állami korlátozása, amely a török megszállás megszűnte után országosan egyre erőteljesebbé vált, majd a XVIII. században már vitathatatlanul érvényesült. 1690. december 15-én újabb királyi rendelet írta elő, hogy az 1691. évi tisztújítástól kezdődően minden szabad királyi városban királyi biztos jelenléte kívánatos, aki a széképítés elnöki funkcióját látja el és „eleget tesz a királyi ellenőrzésnek."

2 Ettől az időtől ha nem is minden évben, de általában folyamatosnak tekinthető a szabad királyi városoknak ellenőrzése tisztújítások idején. A XVIII. században a szabad királyi városok ügyeinek vizsgálata egyre tervszerűbbé és céltudatosabbá vált. Az erdélyi fejedelemség megszűntével a Habsburg királyok hatásköre alá kerültek mindazok a városok, amelyek korábban Erdélyben élvezték az országrendiség jogát. Ezek közé tartozott az 1693-ben szabad királyi városi rangra emelt Debrecen is. Valójában a XVII—

XVIII. század fordulóján alakult ki a királyi biztosi intézmény, mint az ilyen városok felügyeletének királyi szervezete. De az intézmény létrehozásának az ellenőrzésen túlmenően az is célja volt, hogy a különböző szervezeti formák szerint élő városok közigazgatási rendjét egységesítse. Éppen azzal, hogy a királyi biztosok a részükre kiadott utasítások alapján a városok életének korábban érinthetetlen kérdéseit is feszegették, az érdekelt városok szinte törvényszerűen kerültek szembe a kinevezett királyi személyekkel. Az autonóm városi jogélet a szabad királyi városokban szinte természetes ellenfelét ismerte fel a királyi biztosban, aki jogait igyekszik csorbítani, gátak közzé szorítani választási szabadságát, beleszól egyházpolitikai ügyeikbe, vagyoni gazdálkodásába, tehát vizsgálat tárgyává teszi mindazokat a várospolitikai ágazatokat, melyek korábban szuverén jogkörükbe tartoztak. 1 A bizottságra lásd Felhő Ibolya: A sz. kir. városok és a magyar kamara a XVII. században. Levéltári Közi. 1946. évf. 210, 225—229. A kérdést bővebben kifejti Komoróczy György: A királyi biztosság és a debreceni királyi biztosok 1778-ig c. tanulmánya. Kiadva a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve I. számában (Debrecen, 1974.). 2. Részletesebben Nagy István: A Magyar Kamara 1686—1848 (Budapest, 1971) 38—39. 159