A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között

a nádudvari járásba nem küldték ki, hanem a kisvárdai processusba irányították, azonban „rezerválist" kértek tőle, azaz biztosítékot, illetve nyilatkozatot arra nézve, hogy a törvények szerint dézsmál. „Esek értésemre, hogy az ő Felsége Nemes Kamarájának reám való nehez­telése, hogy én falukat itt körül hódoltattam volna be, melynek bizony semmi oka nem va­gyok, nem is cselekedtem, sőt azok, akik cselekedték is nem jól cselekedték. Kit meg is bizonyítok emberséges emberekkel, hogy valaki engem vádolt az ő Felsége Nemes Kamarája előtt nem igazán vádolt. ím felmegyek megmentem magamat az ő Felsége Nemes Kamarája előtt, hogy az mikkel vádoltanak maguk nyakára fordul. Nádudvar járásából Búza Dézsmá­sok kik voltak azok vádolnak, hogy az ő Felsége Nemes Kamarájára ők háromnegyedről adtnak számot, azt mondják, hogy egy köbölről illenék. Erre ok az Járásba kalászrul szokta­nak dézsmálni, minden holdtól egy köbölt, maguk jól tudják a parasztemberek, őket szoká­sokból nem is vehetik ki. Ha háromnegyedit ad azt úgy megtölti valami rá tér, azt le csapva úgy teljesítik ki a köböl számát, mert különben nem lehet, mert fél vékás negyedrész va­gyon." 82 Szendrey 1636-ban Bőthy András kamarai tisztviselőt kereste meg levelével, melyben a kallói vár főkapitányára panaszkodott: „... mert Barkóczi urunk ő nagysága felette igen szorgalmazta az néhány forintért úgy mint az nádudvari járásbeli quarta pénz hozzon öt fo­rint felől, melyre jól emlékszik Kegyelmed.,." Azt kéri a kamarától, hogy adassa meg a kapitánynak az összeget, mert „... tovább nem vár bennünket, hanem lovainkat viteti el ő nagysága érette.. ." 83 A dézsmások személyével foglalkozva kell megemlékeznünk azokról, akik közvetlenül ugyan nem vettek részt a dézsmálás munkájában, de annak eredményét számontartották és részt kaptak belőle. A dézsmaszedésnek ilyen irányítója és felügyelője a nádudvari járás területén a XVI. század 70-es éveitől az egri vár főkapitánya, a XVII. század elejétől a kallói vár főkapitánya volt. A püspökladányi jobbágyok panaszlevelükben arra hivatkoznak, hogy Forgách Simon kapitánysága idején egyszer kérte tőlük, hogy nyomtassák el és vigyék fel Egerbe a dézsmát, mert az akkori helyzet úgy kívánta. „De hogy Forgách Simon Egerbe Kapitány volt Ő csak kérelem szerint kére, hogy az egészet a Vár szükségeire elnyomtassuk és szemül vigyük fel, de annak utána az előbbi törvénybe tartott meg..." A panaszuk az volt, hogy az utána következő kapitányok viszont ezt a kérést törvénnyé tették rajtuk és meg­terhelték őket a dézsmaasztag elcséplésével és felszállításával. 84 A XVII. században járásunk területén munkálkodó dézsmaszedők felügyeletét és irá­nyítását a kallói várból látták el. Hiszen főleg a várban szolgáló alacsonyabb beosztású tisztviselők, illetve katonák végezték a dézsmálást is. Egy alkalommal ugyan 1601-ben az egykori dézsmásból Bajom vára főkapitányává lett Sápi Gáspár igazolta a dézsmálás rend­ben való megtörténtét és azt, hogy a „Nádudvar processusnak búza dézsmájából az Dallos Miklós uram Szabolcs vármegyei esperesnek quartatját megkapta." 85 1635-ben Zalai Barkóczi László „Az Római Császár Urunk ő felsége Kállai Végházá­nak és kezemen lévő Vitézeknek kapitánya és Komornyika... Mivel az idén 1635 esztendő­ben quartariusa lévén a nádudvari processusnak búza dézsmájában..." Igazolja, hogy átvette a neki járó quartát. 86 Nem mindig tisztüknek megfelelően jártak azonban el a kallói vár kapitányai sem. Legalábbis ezt bizonyítja az 1632-ben „Akkorbéli főkapitány uram" cselekedete, akire a dézsmaszedő így panaszkodott: „.. .A kallói Drabantokkal hajtotta be maga is ott lévén két szekér búzát, mely két szekéren volt huszonkilenc köböl búza, árpát ugyan ő Kegyelme erővel vette el köböl 23, kiről semmi írást nem adott a quartával eggyütt vette el..." 87 82 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9798. 1635. év. 83 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9798. 1636. év. 84 SzSzmL. Fasc. 9. No. 16. 1588. év. 85 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9790. 1601. év. 86 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9798. 1635. év. A járás dézsmájának a negyedrésze tu­lajdonképpen az archidiaconust illette volna, úgy látszik azonban, hogy mikor ez a tisztség nem volt betöltve, annak jövedelmét a kallói vár kapitánya élvezte. Előzőleg 1597-ben a járás dézs­májának „integra quarta'-jät „Georgias Paulinovits Canonicus Eclesiae Agriansis Zabolchiensis" vette át. 87 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9797. 1632. év. 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom