A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között

A várak kapitányai vagy udvarbírái által megbízott dézsmások nem magukban végezték a dézsmálást, illetve nem csupán szolgáik kísérték el őket. Bár erről semmit sem szólnak az „Insructiók" de tény — ha nem is minden esetben — „drabantok", zsoldos katonák is kísérték őket. Egy tanúvallomásban Nagy Benedek sápi születésű 80 éves tanú vallotta: „Még a békés hadaknak előtte is Eger Várában lakván huszonnégy esztendeig Egerből küldettem alá dézsmásokkal... "

88 Az 1612-ben készült dézsmaelszámolás megemlékezeik arról, hogy: „Az ő Felsége Drabantjainak, kik velünk voltának a Dézsmára azoknak süttettünk meg köböl 4... Minthogy abban a processusban nem tartoznak az bevitellel az Kállay vitézek hajtottanak szekereket. .." megettek 10 köböl árpát.

89 A dézsmások fizetéséről, járandóságáról némelyik „Instruktióban" intézkedtek. Az Eger várához tizedet szedő decimátoroknak szóló 1583-ban kelt utasítása szerint: „Miért hogy méltó béres annak bérére az dézsmásoknak az Ő szolgalatjukért az megmondott districtustól, ha ketten avagy hárman lesznek is, harminckét kalangya búza, ezen felül semmit se merjenek venni." Egy 1519-ben kelt és kimondottan a nádudvari járás dézsmásainak szóló utasítás „Húsz Egri kalangyá-'Ъап állapítja meg a decimátorok salláriumát.

90 A gyakorlatban nem ragaszkodtak szigorúan az utasításokban meghatározott fizetéshez. Járásunk decimátorai 1577—1580 között, esztendőnként 60 kalangya búzát számoltak el „Sallárium" címén. 1581-ben csak 55 kalangyát és 14 kévét vittek el. Úgy tűnik, hogy a beszedett dézsma arányában emelték, vagy csökkentették a járandóságot. A XVI. század vége felé, amikor a háborús idők miatt évről évre kevesebbet termeltek, fizetésül is kevesebbet számoltak. 1594-ben csupán 34 kalangyát, 1598-ban szintén csak 34 kalangyát vettek fel. 1612-ben Gyulai János, Szálai János, Nagy Vince és Tóth András dézsmások az elszámolásban megjegyezték: „Magunk fizetésekre vettünk ki 32 köbölt (=32 kassai köböl búza szemül) továbbá; „A pénznek summája az Chatetraticummal együtt tészen FI 6 den 34 melyet tudjanak fizetésünkbe.. ."

91 A báránydézsmások fizetése „Lészen pedig fáradozásukért öt (5) Magyar Forint", jegyezte meg az 1620-ban kelt báránytizedbeszedői utasítás. Természetesen a bárányok dézsmálásánál sem ragaszkodtak mindig ehhez a megállapított fizetéshez, hiszen az évtizedek folyamán a pénznek az értéke is változhatott és a bárányok ára sem volt állandó szinten. 1577-ben 92 bárányt számoltak el a decimátorok. Ha az akkori árakat vesszük figyelembe és 3 bárány árát vesszük 1 forintnak, akkor is huszonhatszorosával lépnénk túl az instructioban számukra megállapított fizetési keretet. A következő években — egészen 1594-ig évenként — 60 bárányért végezték el a dézsmálást. 1597-ben 27 bárány, 1598-ban és 1600-ban 10—10 bárány volt a sallárium. 1599-ben 8 bárányt természetben, és 5 forintot kaptak.

92 A dézsmajövedelem bérbeadása már a XV. században elkezdődött. A püspökségek vagy az érsekségek a dézsmajövedelem tulajdonosai eleinte maguk szedték be a dézsmát. A török közeledése következtében egyre bizonytalanabbá vált a helyzet és megelégedtek a dézsmajövedelem helyett a kevesebb, de biztosabb árendával is.

93 Az 1550-es évek elején járásunk dézsmáját az egri püspökségtől részben a ruszkai Dobó család tagjai, részben a Bajomban és a Sárréten birtokos Bajomi család tagjai árendálták. Bajomi Ferenc 1554-ben bérelte a dézsma felét, a másik felet a püspökség saját kezelésében maradt és a nádudvari plébános szedte be a püspökség részére. Az 1550-es években az egyik évben árendátorok szedték be a dézsmát, a másik évben a püspökség, 1558-ban mind a bárány, mind a gabonadézsmát Budai Balázs és Csohány András bérelte. 88 SzSzmL. Fasc. 22. No. 48. 1721. (1624-ben felvett tanúvallomási jegyzőkönyv másolata.) 89 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9792. 1612. év. 90 Vö. Magyar Gazdaságtörténeti szemle. 1905. évf. 36—38. és OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9794. 1621. év. 91 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9792. 1612. év. és a vonatkozó évbeli dézsmajegyzékek. 92 Amikor a dézsmabárányokat a helyszínen eladták a dézsmások, akkor természetesen a járandóságukat is pénzül vették fel. így volt ez többek között 1578-ban is. OL; Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9782. 93 A dézsmabérletek jogi vonatkozásait, kialakulását lásd: IIa Bálint: A dézsma adminisztrációja. i. m. Továbbá IIa Bálint: A dézsmajegyzékek, mint a történeti statisztika forrásai, i.m. 150