A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között

Házának Porkolábja és Péter deák és Feltóti János, Agárdy János, Vetési Mihály, Székely Péter, Babay István, Kálnássi Mihály és Borbély Mihály uraimék „Római Császár Urunk ő Felsége nádudvari Processusának Árendátori, az Bajom vidékén lakozó falubeli bírákat, annak megvilágosítására, hogy az tavalyi esztendőben úgy mint In Anno praesenti 1616. az Erdélyi birodalomban úgy mint Váradhoz megdézsmálták és ekkor vitték Ladánynak egy részéről, Szerepről, Udvariból, Bárándi telekről, Bajomról és Kisrábéról, Rétszentmiklósról és Tordáról. A megidézett tanúk szerepi főbíró Tóth Gergely, bajomi főbíró, Máté János, nagyrábéi főbíró, Veress Gergely egybehangzóan azt vallották, hogy az 1616. esztendő termését mind az említett falvakból „esőben ázva... Váradra vitettík velünk mind a búza- és báránydézsmát... "

68 A sok évig tartó huzavona, amely a nádudvari járás dézsmajövédelme körül támadj legnagyobb mértékben a szegény jobbágyságot sújtotta, mert nem egyszer megtörtént, hogy mind a két fél követelte rajtuk a tizedet. Az idézett tanúvallomásokból az is kiderül, hogy a váradi dézsmálok a dézsmával kapcsolatos kötelezettségeken felül arra is kényszerítették a Bajom vidékén lakozó jobbágyokat, hogy a dézsmát Váradra szállítsák. A kérdés megoldása végül 1619-ben az ún. Nagykárolyi értekezlet elé került, ahol tulajdonképpen Erdély és Magyarország közjogi viszonyának rendezése során ilyen helyi jelentőségű kérdések rendezésére is kísérlet történt. A nagykárolyi egyezség értelmében a szóbanforgó járás Bihar megyéhez tartozó községeinek dézsmáját az egri püspök, vagy a magyar király szedette be. Némely faluban Erdély számára szedetett harmincad továbbra is érvényben maradt.

69 Az 1621. esztendőben csupán Nádudvar, Újváros, Csege, Ebes, Hegyes, Mezőszentmiklós dézsmáját szedték be zavartalanul, mert Rét, Szerep, Kisrábé, Bajom, Ohat és Nagyrábé „Bajomhoz dézsmáltattak". Báránd a zsákai vár fenntartására adózott, Hort, Sziget, Macs, Egyek, Tetétlen, Köteles, Zám, Dancsháza, Angyalháza „praedium", Sáp és Földes, valamint Kába Exempta (=kiemelt, mentes). Ezek a visszaélések oda vezettek, hogy újabb tárgyalásokat kezdtek a nádudvari járás dézsmájának ügyében. Erre világít rá a következő, Rákóczi György erdélyi fejedelemnek szóló levél: „... micsoda dolog felől talált meg bennünket bőségesen megértettük, tudniillik, hogy az egri Püspök UR a Tiszán innen való dézsmának processusit Ő felsége Számára engedvén azok közül való volna a nádudvari Processus is, mely Bihar vármegyében vagyon, és minthogy arról voltak valami végzések, kívánná azt, hogy annak a Processusnak dézsmáját is ő felsége számára engednők percipialni, melytől mostan tilalmazá Váradi vice Kapitányunk az ő felsége kallói hadnagyát Székely Pétert. Ami illeti azt a dolgot, mi is igen jól végére menvén annak úgy találjuk, hogy voltak valami végzések Károlyban az két félről való akkori Commissariusok között, arrul is, de mindjárt azokután háborúságok támadván ... azok végzése végbe nem mehettek és így azóta mind ide Percipialtak azokat a Dézsmákat is és azelőtt sok időtől fogvást. Minthogy pedig mi Isten és Fejedelemségünk hivatalára választván bennünket azon állapotban találtuk azokat a dézsmákatis, hogy ezekből újabb dolgokat kövessünk Kegyelmed jó ítéletire hagyván, illendően nem látjuk, hanem méltónak ítéljük, hogy míg ezekről újabb rendeletek lehetnek, mind a két részről maradjanak az ezen állapotok, ez az mely Dézsmának Szabolcs vármegyében, Vadnak Percipialtas68 OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9793. 1616. év. „.. .ez tanúvallomások voltának mi előttünk ő Felsége Végházában lévő két hüteös porkoláb előtt, tudnillik Nagy Vince és Szilágyi Balázs előtt és Kállai ő Felsége Harmincadossának Agárdi Jánosnak szolgája... előtte Péter deák előtt. Dátum Kalló, tertió die Április Anno 1617." 69 Lukinich i. m. 256. Az egyezség ellenére még 1631-ben is fennállottak az ellentétek az említett tized szedésének illetékességére, bár az 1619. évben a szóbanforgó helységek dézsmáját az egri dézsmások szedték be. A következő esztendőben azonban újra megsemmisült a törvényes rend, mert Szerep, Báránd, Ladány, Kisrábé, Udvardi „.. .ad Váraddecimata totaliter." (azaz Váradhoz dézsmáltak teljességgel). Ugyanakkor Nagyrábé, Bajom, Ohat, Szovát, Rétszentmiklós, „.. .ad Bayom decimata totaliter..." Kába, Egyek, Angyalháza, Köteles, Sziget, Zám „nihil". A többi helységből beszolgáltatott dézsma átvételét: Kaluba Simon „Kallói prófunt mester" írása szerint „Ó Felsége élésházában én kezemhez dézsma búzát, kassai háromszáz és harminc köblöt, tavaszt száz negyven köblöt..." átvettem, OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz 9793. 1619. év. 10 Évkönyv— 1978 145