A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között

Évszám Helységek száma III Dézsmabárányok száma Évi bárányszaporulat Juhállomány Egy gazdára eső átlag 1556 23 248 1835 20 643 34 157 140 1559 23 — 1086 12217 23 166 — 1564 26 ' — 2518 28 265 50 877 — 1577 26 165 1204 12 408 25 466 155 1578 25 183 2113 23 770 42 786 227 1579 24 197 2139 24 063 43 314 219 1580 24 176 1973 22 395 40 284 228 1581 25 210 2290 25 772 46 389 220 1583 25 250 2435 27 393 49 307 197 1589 23 — 2149 24 166 43 498 — 1594 26 140 1372 15 334 27 601 200 1597 17 92 1332 14 984 26 971 292 1598 16 90 718 8 137 14 646 174 1599 9 52 433 4 870 8 766 170 1600 8 24 171 1 823 3 282 136 1601 6 18 183 2 158 3 884 215 1606 8 38 214 2 406 4 330 114 1620 6 25 139 1562 2811 112 1633 7 20 127 1428 2 570 123 1635 12 58 404 4 544 879 141 59 A táblázatot a vonatkozó évbeli báránydézsmajegyzékek alapján állítottuk össze a fentebb ismertetett számítási mód szerint. II. DÉZSMASZEDÉS A NÁDUDVARI JÁRÁSBAN 1. Versengés a dézsmajövedelemért A nádudvari dézsmakerület helységei — mint tanulmányunk elején már említettük — közigazgatásilag részben Bihar, részben Szabolcs megyéhez tartoztak. Ez a helyzet eleve magában hordta a dézsmajövedelem felett való vitatkozás lehetőségét. Egyházilag ugyan vitathatatlan volt, hogy a sárréti községek közigazgatási hovatartozásukra tekintet nélkül az egri egyházmegye fennhatósága alá tartoztak, tehát dézsmájuk az egri püspököt illette. Korszakunkat megelőző időkben, amikor még az egyház saját maga szedte be a dézsmát, -ez nem jelentett problémát. A nádudvari járás dézsmájának beszedési joga akkor lett vitássá, amikor az egyház bérbe adta a dézsmajö védelmet birtokos nemeseknek, majd a kamarának.

60 Az 1560-as években Forgách Simon egri kapitány javaslatot tett arra, hogy a váradi püspök birtokai közül néhány falut Püspökladányt, Bárándot, Kisrábét, Udvarit csatolják az egri várhoz, azaz ezeknek a falvaknak a dézsmajö védelme is az egri vár fenntartására szolgáljon. Ez a javaslat azért hangzott el, mert ebben az időben a dézsmát újra a váradi várhoz vitték el, a Bihar megyéhez tartozó sárréti falvakból. Erre ugyan közvetlenül bizonyítékunk nincs, de 1564-től 1576-ig nem találunk a nádudvari járásra vonatkozó jegyzékeket.

61 Egyébként az egri egyházmegye területén levő és fennhatósága alá tartozó helységeket és a dézsmára vonatkozó jogszabályokat tartalmazó Szent János Könyve (Liber Sancti «60 1548-ban a nádudvari járás dézsmáját Varkocs Tamás bihari főispán szedte be. Ferdinánd király neki adta át a váradi várat és rá bízta a püspökség jövedelmének a kezelését. 1549-ben a Ruszkai Dobó család, 1550-ben a bajomi vár úrnője, özv. Bajomi Benedekné árendálta a dézsmát, de a számadás idején megjegyezték: „.. .a váradi provisor nem engedte a dézsmát beszedni Bárándon, Kábán, Udvariban, Rabén és Ladányban, mondván, hogy ezek a helységek a váradi püspökséghez tartoznak. OL. Fol. Lat. 1180/a. 502. o. Varkocs Tamásra lásd: Bunyitaix. m. I. 412, 422. 1550-ben és 1551-ben sem volt azonban zavartalan az árendátorok dézsmaszedése, mert Varkocs utasítására a váradi provisor nem engedte át az említett falvak dézsmáját. „.. .in eodem districtus provisore Varadini violentes decimavit..." OL. Fol. Lat. 1180/b No. 14. 141