A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között

A természetes szaporodást — a békésebb idő ellenére — akadályozta az 1577—1578-ban e vidéken pusztító pestis-járvány is.

11 Az 1583. évi népesség helységenként: Nádudvar megtartotta vezető helyét, bár a családok száma 1556-hoz képest csökkent. Az 1583. évi népesség helyenként Dézsmát fizető családfők száma összes összes Valószínű Helység neve Gabona Bárány Keresztyén adózó családfő lélekszám dézsmát adott dézsmát adott pénzt fizetett Bajom 8 5 13 65 Udvari 27 9 12 48 240 Ladány 66 32 36 134 670 Báránd 31 8 17 56 280 Szerep 4 3 7 14 70 Kisrábé 10 8 7 25 125 Torda 18 8 10 46 230 Rétszentmiklós 10 1 11 22 210 Te tétlen 7 7 15 29 145 Kába 48 12 8 68 340 Mezőszentmiklós 14 6 19 39 193 Szovát 36 9 24 69 345 Ebes 9 3 8 20 100 Nádudvar 164 37 15 216 1080 Köteles 12 6 3 21 105 Hegyes 12 2 1 15 75 Hort 22 5 11 38 190 Szoboszló 64 12 15 91 455 Újváros 84 24 11 119 595 Angyalháza 22 9 3 34 170 Sziget 23 5 3 31 155 Csege 25 14 44 83 415 Ohat 14 9 20 40 215 Egyek 42 5 15 62 310 Zám 17 7 9 33 165 Ezen kívül száznál több családot számlál Püspökladány és Újváros. 1583 után nem rendelkezünk 1594-ig olyan jegyzékkel, mely a népességszám megállapításához adatot szolgáltatna, csak falunkénti összesített dézsmajegyzék van 1589-ből. Ez nem tartalmazza az egyes helységekben adózó családok számát, de terméseredmény alapján kiszámított dézsmaszolgáltatásaikból a termelőerők és a termelőeszközök növekedésére következtethetünk. Ezt a népességszámban és a terméseredményekben is megmutatkozó növekedést akasztotta meg és később szinte teljesen megsemmisítette a járás helységeit az 1590-es években kétszer is sújtó tatár pusztítás. A török oldalán harcoló krími tatárok elsőízben 1594-ben dúlták végig a nádudvari járás helységeit. Ennek a pusztításnak a következményeképpen csökkent a családfők száma 1113-ra. Az egyes helységekben keletkezett károkról így számol be Bálint deák a bajomi uradalom összeírója: Zám: „Ennek a falunak kára tészen a tatár miatt egy summában lovat, tehenet 228 darabot, négy embert vágtak le." Szovátról elvittek 6 gyereket rabságra, tizenkettőt levágtak, ökröt és üszőt 500-at, juhot 900-at vittek el. Bajom: „E falunak elvitt a tatár lovát 25 darabot, vágtának le 2 embert." Rétszentmiklós kára 26 ló, Nagyrábéról 90 lovat vittek el. Tétét len: „Tatár miatt lőtt kár; ló veszett 600 darab tehén, barom, tulok 156 darab, ház égett meg három, embert vágtak le nyolczvanat, rabságra vagyon 9." Szerepiek 36 ló és egy ember, Ohaton 225 darab ló veszett el és két embert vágtak le. Csegén 32 lovat vitték el. A dancs11 Módy György: A késői feudalizmus korszaka 1690-ig. A három részre szakadt ország. In: HajdúBihar megyei történelmi olvasókönyv (Szerk Komoróczy György, Debrecen, 1973) 121