A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között

A természetes szaporodást — a békésebb idő ellenére — akadályozta az 1577—1578-ban e vidéken pusztító pestis-járvány is. 11 Az 1583. évi népesség helységenként: Nádudvar megtartotta vezető helyét, bár a családok száma 1556-hoz képest csökkent. Az 1583. évi népesség helyenként Dézsmát fizető családfők száma összes összes Valószínű Helység neve Gabona Bárány Keresztyén adózó családfő lélekszám dézsmát adott dézsmát adott pénzt fizetett Bajom 8 5 13 65 Udvari 27 9 12 48 240 Ladány 66 32 36 134 670 Báránd 31 8 17 56 280 Szerep 4 3 7 14 70 Kisrábé 10 8 7 25 125 Torda 18 8 10 46 230 Rétszentmiklós 10 1 11 22 210 Te tétlen 7 7 15 29 145 Kába 48 12 8 68 340 Mezőszentmiklós 14 6 19 39 193 Szovát 36 9 24 69 345 Ebes 9 3 8 20 100 Nádudvar 164 37 15 216 1080 Köteles 12 6 3 21 105 Hegyes 12 2 1 15 75 Hort 22 5 11 38 190 Szoboszló 64 12 15 91 455 Újváros 84 24 11 119 595 Angyalháza 22 9 3 34 170 Sziget 23 5 3 31 155 Csege 25 14 44 83 415 Ohat 14 9 20 40 215 Egyek 42 5 15 62 310 Zám 17 7 9 33 165 Ezen kívül száznál több családot számlál Püspökladány és Újváros. 1583 után nem rendelkezünk 1594-ig olyan jegyzékkel, mely a népességszám megállapításához adatot szol­gáltatna, csak falunkénti összesített dézsmajegyzék van 1589-ből. Ez nem tartalmazza az egyes helységekben adózó családok számát, de terméseredmény alapján kiszámított dézsma­szolgáltatásaikból a termelőerők és a termelőeszközök növekedésére következtethetünk. Ezt a népességszámban és a terméseredményekben is megmutatkozó növekedést akasz­totta meg és később szinte teljesen megsemmisítette a járás helységeit az 1590-es években kétszer is sújtó tatár pusztítás. A török oldalán harcoló krími tatárok elsőízben 1594-ben dúlták végig a nádudvari járás helységeit. Ennek a pusztításnak a következményeképpen csökkent a családfők száma 1113-ra. Az egyes helységekben keletkezett károkról így számol be Bálint deák a bajomi urada­lom összeírója: Zám: „Ennek a falunak kára tészen a tatár miatt egy summában lovat, tehe­net 228 darabot, négy embert vágtak le." Szovátról elvittek 6 gyereket rabságra, tizenkettőt levágtak, ökröt és üszőt 500-at, juhot 900-at vittek el. Bajom: „E falunak elvitt a tatár lovát 25 darabot, vágtának le 2 embert." Rétszentmiklós kára 26 ló, Nagyrábéról 90 lovat vittek el. Tétét len: „Tatár miatt lőtt kár; ló veszett 600 darab tehén, barom, tulok 156 darab, ház égett meg három, embert vágtak le nyolczvanat, rabságra vagyon 9." Szerepiek 36 ló és egy em­ber, Ohaton 225 darab ló veszett el és két embert vágtak le. Csegén 32 lovat vitték el. A dancs­11 Módy György: A késői feudalizmus korszaka 1690-ig. A három részre szakadt ország. In: Hajdú­Bihar megyei történelmi olvasókönyv (Szerk Komoróczy György, Debrecen, 1973) 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom