A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)
Művészettörténet - Sz. Kürthi Katalin: Ötven év a debreceni emlékszobrászat történetéből 1894–1944
képzőművészeti élet irányítói: „A míí felfogásában nem a gyászt, hanem a hősi lendületet kell éreztetni, vagyis a miinek lelkesítőnek kell lennie".^ A helyi megrendelők is a hősi virtus kifejezését várták el a szobrászoktól. Vidékünkön a hajdúvárosokban elhelyezett emlékművek utalnak erre az elvárásra hajdúkosztümben megjelenített alakjaikkal, a historizáló jelleggel (Hajdúnánás, Hajdúböszörmény). A hősi emlékműveket zömmel helyi szobrászok, kőfaragók és a Debreceni Műkőgyár tervezői készítették. A Műkőgyár önálló tervezője Poroszlai János volt, de Debreczeny Tivadar, Füredi Richárd modelljeinek is gyakran az üzem volt a kivitelezője. 61 A történelmi szobrászat feladata a távolabbi múlt jeles egyéniségei emlékének maradandó megörökítése lett volna. Valójában azonban gyakran a helyi és a napi politika szempontjai határozták meg, hogy kinek állítanak szobrot, emlékművet. Háromalakos bronz szobrot helyeztek el Berettyóújfaluban 62 Tisza Kálmán emlékére (Szentgyörgyi István művét), a debreceni tudományegyetem klinikái előtt pedig egészalakos szobor, 63 Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása hirdette Tisza István tettét, egyetem alapítását. Kisfaludi sikeresen szerepelt az ún. reformátor szobor pályázaton 64 is. A tudományegyetem előtti parkban 1934-ben helyezték el Füredi Richárd Méliuszt ábrázoló bronz szobrát, 1938-ban Kisfaludi Stróbl Zsigmond 65 Komáromi Csipkés Györgyöt, Pásztor János Szenczi Molnárt, Ohmann Béla Huszár Gált megjelenítő emlékművét. A reformátor szobrok a debreceni kultúra fáklyavivőinek állítottak emléket, e műveket ma is kegyelettel őrzi Debrecen városa eredeti helyükön. A múlt reakciós, nacionalista, irredenta elveit hirdető, vagy képviselő emlékműveket azonban elmozdították egykori helyükről. 66 Szobrokat, domborműveket kaptak Debrecenben és környékén jeles történelmi- és művészeti személyiségek. így 1923. október 7-én leplezték le a hortobágyi csárda falán Füredi Richárd Petőfit ábrázoló reliefjét, 67 Nyírábrányban Ábrányi Emil szobrát. Az ún. Mensa Academia tevékenységét egyetlen dombormű reprezentálja Debrecenben: Füredi Richárd műkő kompozíciója, amely XII. Károly svéd király 1714-es debreceni látogatását jelzi. Az Ady Asztaltársaság 1924-ben emléktáblát helyezett el az Angol Királynő Bunda éttermében, megjelölve a fiatal debreceni újságíró, Ady Endre kedvelt tartózkodási helyét. Az 1927-ben alakult Ady Társaság Tóth Árpád és Káplár Miklós emlékét örökíttette meg Medgyessy Ferenc domborműveivel. Több csoport, társaság vállalkozott tehát szobrok, domborművek elhelyezésére. A Csokonai Kör a két világháború közti időszakban is részt vett e hagyományápoló munkában, de korántsem olyan súllyal, mint a századfordulón. A Kollégiumi Diákszövetséggel 60 Már a háború kitörésekor meghirdette a Magyar Iparművészeti Társulat és a HEMOB (Hősi Emléket Megörökítő Bizottság) a hősiemlék pályázatot. 1917-ben a VIII-as törvénycikkely rendelkezett a méltó emlékek elhelyezéséről. Gazdagon illusztrált album jelent meg a hősi emlékmű tervekről, plakátok, felhívások szervezték a lakosságot gyűjtésre. Az idézet a Magyar Művészet 1925. 43. 1. olvasható. 61 A Műkőgyár a Fürdő utcában volt. Művészeti vezetője Poroszlai Preiszler János volt 1924—34 között, később önálló műhelyt létesített a Dégenfeld téren. 62 A szobor sorsáról nem tudunk, ma nincs meg. Tisza Kálmánt ülő helyzetben ábrázolta a szobor, mellette Justitiát (az Igazság istennőjét) megtestesítő nőalak és Corpus Juris-t tartó férfialak volt. Repr. az 1927-ben megjelent „Csonka Bihar vármegye tíz évvel Trianon után" с revíziós album, 24. 63 Az avatásról tudósít, a művet reprodukálja a DKK. 1927. évf. 65—68., valamint Ecsedi István: Debreceni Képeskönyv (Debr. 1935) és Kaplónyi György: Debreceni ércemberek, márvány névjegyek (Debr., 1943) 120—126. 64 A nyerteseken kívül 2000 P. díjat kapott Horvay János, Cser Károly, Margó Ede, Kalotai K. Ottó, 1000 P. díjat: Medgyessy Ferenc, Lőte Éva, Vas Viktor, Lux Elek. A pályázatról tudósít pl. a Bp.-i Hírlap 1931. júl. 12-i, az Építőipar-Építőművészet 1931. aug. 1-i, a Képzőművészet 1931. 5. sz. 172. 1. A vázlatokat a Déri Múzeum őrizte, majd visszavette a pályadíjakat adó Vallás- és Kultuszminisztérium. 65 Kisfaludi Stróbl Zsigmond mind a négy reformátor vázlatát repr. az „Emberek és szobrok" с könyvében (Bp., 1969). 66 Tisza István szobrát az egyetemi ifjúság 1945 április 8-án döntötte le. Azóta a Déri Múzeumban van. 67 Az avatásról tudósít a DKK. 1924. évf. 64. 379
