A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)
Művészettörténet - Sz. Kürthi Katalin: Ötven év a debreceni emlékszobrászat történetéből 1894–1944
együtt rendelte meg a Református Kollégium külső falára kerülő domborművek egy részét, a Kálvin-Zwingli emléktábla, valamint a belső árkádsorra készülő reliefek költségeit azonban már az egyház fizette. A református egyház nagy alakjait, a kollégium jótevőit, tanárait, diákjait ábrázoló reliefek alkotói közt Beck Ö. Fülöp, Medgyessy Ferenc, Pásztor János, Pátzay Pál, Berán Lajos nevével találkozunk a debreceniek mellett. A Speyer kölcsön összegéből 70 nagyarányú építkezés kezdődött Debrecenben 1928-tól. Ez kedvezően hatott a társművészetek, különösen az architekturális szobrászat fejlődésére. Az új Tisza István Tudományegyetem, a Krematorium és Köztemető faldíszítő és park szobrokat kapott, amellett, hogy mód nyílt üvegablakok 71 és freskók, seccok megrendelésére, elhelyezésére is. A Köztemetőben szinte minden debreceni szobrásztól, kőfaragótól látunk egy-egy munkát. Találkozhatunk itt Harkányi Ede és Poroszlói János műkő üzemének, a Debreceni Műkőgyárnak kompozícióival, Nagy Sándor János, Debreczeny Tivadar, Némethy László sírszobraival. Kiemelkedőek a harmincas években elhelyezett azon művek, amelyek tervezője, alkotója Medgyessy Ferenc, Szentgyörgyi István, Füredi Richárd volt. 72 A Műkőgyár munkái díszítik a Déri Múzeum külső homlokzatát és kupolatermét. Ohmann Béla és ifj. Mátrai Lajos tervezéseit Poroszlói János valósította meg. 73 A neo-empire stílusú múzeum mellé 1933-ban építették fel Hübner Tibor modern teraszos kiképzésű banképületét. A bank külső, térre néző homlokzatát, valamint a múzeum előtti medencét Medgyessy Ferenc művei népesítették be 1930—1933 között. Nem törekedve teljességre, még két épületszobrászati díszre, Lux Alice négy allegorikus szobrára (Általános Hitelbankon, 1938-tól) és Liszkai Kováts Zoltán 1 * Hortobágy с reliefjére (Mezőgazdasági Akadémián, 1941-től) hívom fel a figyelmet e kor épületplasztikái közül. Összegezve a két világháború közti szobrászati alkotásokat, megállapíthatjuk, hogy (leszámítva az ideológiailag kifogásolható műveket) igen jó színvonalú anyag került Debrecenbe. Kiemelkednek azok a szobrászati együttesek, amelyek egy-egy térhez, épülethez nemcsak színvonalban, stílusban, hanem eszmeileg is kötődnek, azaz magas szinten fejezik ki az épület eszmei rendeltetését, szellemiségét, tevékenységét. A továbbiakban áttekintem, milyen szerepet vállaltak a debreceni, illetve Debrecenhez huzamosabb ideig kötődő szobrászok a város és a vidék szépítésében, de egyáltalán, a debreceni plasztika fellendítésében. NAGY SÁNDOR JÁNOS (1897—1952) A vámospércsi születésű Nagy Sándor János a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, Stróbl Alajos és Bory Jenő volt a mestere. 1923-tól Debrecenben, a Dóczy tanítónőképzőben tanított, ott kapott műtermet is. A Déri Múzeum számára több kisplasztikái tervet, 75 magánrendelésre síremlékeket készített Debrecenbe (Madarassy, Te68 Ism. K. Gy. (H-b. Napló, 1970.) 69 A műveket ism. Kaplónyi i. m., valamint a Képzőművészetek Debrecenben (Szerk. Bögel József Debr., 1961). Ugyanitt több relief reprodukciója is látható. 70 1925-ben 900 000 dolláros, 1928-ban 3 millió 400 ezer dolláros kölcsönt vett fel Debrecen. Ebből új bérházakat, kislakásokat, utakat építettek, s megkezdték a Nagyerdő beépítését. Részi. írod. DKK. 1932. évf. 91—98. A nagy alkotások kora с cikk és az ezt követő írások. 71 Nemcsak a Köztemetőt, hanem a Központi egyetemet is díszítették üvegablakok. Irodalom: Sz. Kürti Katalin: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban с könyve (Debr., 1977). 72 Szentgyörgyi Trojan Margit márvány síremléke, Füredi Kaffka Tiborné síremléke ma is látható a köztemetőben. 73 A Déri Múzeumot és plasztikai díszeit ism. a Tér és Forma 1931-es klny. 74 Az Agrártudományi Egyetemen ma is meglevő művet ism. és repr. Sz. Kürti Katalin tanulmánya. DMÉ. 1971. (Szerk. Dankó Imre, Debr. 1972.) 453—454. 75 Több zsánerszobrot készített Ecsedi István felkérésére, a Hortobágyon történő elhelyezésre, pl. „Csikós és lány", „Megy a juhász szamáron". Megmintázta Káplár portréját is. Nem tudunk a művek hollétéről. 380
