A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Muzeológia - Kahler Frigyes–Héthy Zoltán: A Magyar Numizmatikai Társulat Debreceni Csoportjának története (1925–1950)

tulajdonába kerül. A Kollégiumban ezután nagy gondot fordítanak a gyűjtemény rendben tartására és gyarapítására. A debreceni magángyűjtemények nagyságáról és összetételéről viszonylag kevés értékelhető adatunk maradt fent. Jelentősnek kell minősítenünk Nagy József tanár gyűjteményét. Munkássága — gyűjtői tevékenységén kívül — azért is elismerést érdemel, mert nem elégedett meg a numizmatikai anyag kedvtelésből történő összegyűjtésével hanem jórészt saját gyűjteménye alapján „Debreczen érmei" címen

5 összeállította a Debrecennel kapcsolatos érmek katalógusát. E munkájában Nagy József 61 darab érem pontos leírását adja. Bár e katalógus nem teljes — a megjelenés időpontjában sem — a szerző törekvése és a feladat megoldása elismerésre méltó. A debreceni Csoport későbbi tagjai közül H. Fekete Péter irodalmi tevékenységéről kell még említést tennünk.

6 Érem lelet ismertetései és érmészeti tárgyú írásai ma is jelentősek. E helyen csak érintjük a debreceni numizmatikai életben, sőt a magyar numizmatikában is számon tartott Debreceni Városi Múzeum éremgyűjteményének gyarapodását.

7 A Városi Múzeum anyagával — mint a későbbiekben látni fogjuk — a Magyar Numizmatikai Társulat Debreceni Csoportjának megalakulása után a Csoport tagjai szervezett formában ismerkednek meg, s a múzeum, valamint a Csoport között igen szoros kapcsolat alakul ki. Az első világháború előtt helyes irányban megindult magyar numizmatikai élet Debrecenben még nem igényelte a helyileg szervezett kereteket. I. Az első világháború után kialakult helyzet egyenes következményeként jelentkezett szellemi képződmény a történeti jellegű — így a numizmatikai — érdeklődés megélénkülése. Ennek okai: a háborús élmények, a háború elvesztése utáni területi veszteségek táplálta nacionalista gondolkodás, illetőleg ezzel kapcsolatban a múlt tárgyi emlékeinek összegyűjtése. Fokozottan áll ez a numizmatikai anyagra, amely különösen alkalmas tárgya a magángyűjtésnek. Az eddigi klasszikus gyűjtési területek mellett nagy hangsúlyt kap Ferenc József pénzeinek, e korszak érmeinek, valamint a háborús jelvényeknek gyűjtése — nem kevés nosztalgiával a széthullott történelmi Magyarország iránt. Ugyanakkor a végérvényesen lezáródott történeti korszak lehetővé tette tudományos értékű, összegező katalógusok megjelenését is. A Debrecenben élő numizmatika iránt érdeklődők 1923-ban határozzák el, hogy tevékenységüket szervezett csoport keretei között fejtik ki. A Csoport szervezését Kémery Mikó Gyula kezdeményezi, kérelmet terjesztve elő a Magyar Numizmatikai Társulathoz a Csoport működésének engedélyezése iránt.

9 Dr. Zimmermann Lajos — a Magyar Numizmatikai Társulat ügyvezető alelnöke — a kérelmet továbbítja Alföldi András egyetemi tanár5 Nagy József: Debreczen Érmei NK. XIII. évf. (1914) 1—9. 6 H. Fekete Péter korábbi munkái: NK. IX. évf. (1910) 7—8, 133; X. évf. (1911) 10—11, 15, 84, 124; XI. évf. (1912) 141; XIII. évf. (1914) 26—27; XV. évf. (1916) 84; XVI. évf. (1917) 51, 125; XVIII. évf. (1918)70. 112. 7 Vö: Ötvös Gábor NK.VIII. évf. (1909) 60; IX. évf. (1910) 78; X. évf.(1911) 119; XII. évf. (1913) 143 és Gohl Ödön NK. XVII. évf. (1918) 62; XX. évf. (1921) 32. 8 Vö: Kanabé Dezső: A debreceni régipénz-kiállítás katalógusa. (Debrecen 1928) — továbbiakban K. 1—2. és a Magyar Numizmatikai Társulat Debreceni Csoportjának irattára III. kötet 16. lap b. oldal, a továbbiakban a hivatkozás: a római szám a kötet számát, az arab szám a lapszámot jelenti. A lapok csak egyik oldalon számozottak, a számozatlan oldalt/b. jelzéssel adjuk. 9 I. 4. Az első közgyűlési beszámoló (I. 67—70) ugyancsak 1924 őszét jelöli meg a szervezési munka kezdetének. Téves Kincses Gyula értesülése, amikor a Csoport megalakulását 1922-re teszi és a név sem helyes. A Csoport soha nem viselt „Éremgyűjtők köre" elnevezést. (Múzeumi Kurír I.) 1969 (Debrecen) 24. Az engedélyt kérő levél: I. 1. 1924. szept. 27-én kelt. A Csoport irattára a Déri Múzeumban található öt kötetben. Az V. kötet hiányos, 1944. szeptember 13— 1945 máj. 28-ig nincs irat. Az 1948 utáni hivatkozott iratok a Magyar Numizmatikai Társulat budapesti irattárában vannak „Debreceni Csoport IV." jelzéssel. Ezek hivatkozása MNT. IV. Sorszámozás nincs. 522