A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Muzeológia - Kahler Frigyes–Héthy Zoltán: A Magyar Numizmatikai Társulat Debreceni Csoportjának története (1925–1950)

nak, akit a Társulat választmánya 1924 novemberében bíz meg a Csoport megalakításával.

10 Alföldi professzor azonban nem ér rá a szervezéssel hosszabb időt tölteni, s mivel Győri Lajossal — a létrehozandó Csoport egyik leendő vezetőjével — a találkozó nem sikerül, a továbbiakban nem működik közre a Csoport létrehozásában.

11 Zimmermann a Választmány nevében ígéretet tesz: „Ha a csoport megalakul természetesen a legnagyobb készséggel fogjuk azt kiadmányainkkal is támogatni." Eközben Debrecenben elkészült a Csoport megalakításáról és működéséről szóló első tervezet.

12 E szerint a Csoport tagjai egyben a Magyar Numizmatikai Társulat tagjai, s a rendes évi tagdíjukon felül a Csoport pénztárába a tagdíj 50%-át tartoznak befizetni. Elhatározzák, hogy a Csoport könyvtárat is létesít, s ezt a tagok igénybe vehetik. „Hivatalos helység kérendő", ahol minden hó első csütörtökén 4—6 óráig lesz csere, tartanak felolvasásokat és végeznek érem meghatározásokat „amivel a rendes gyűjtést előmozdítanánk s egymást tanítva, tanulnánk". A tervezet közvetlen feladatként jelöli meg magát a megalakulást és ennek hivatalos bejelentését, a helység kérdésének megoldását és a könyvtár részére szekrény vásárlását. A tisztikart három főre tervezik: elnök vagy csoportvezető, titkár-pénztáros és jegyző-könyvtáros. A taglétszámot 10—15-re becsülik. A tervezetet az „ügy iránt érdeklődőknek" 1925. március 18-án küldik meg egy meghívó kíséretében. A meghívó az 1925. március 22-i alakuló ülésre szól, amelynek helye a Debreceni Kereskedő Társulat titkári szobája.

13 Az összejövetelen 11 fő vesz részt a meghívottak közül és a Csoport megalakulásának előkészítésére három tagú bizottságot küldenek ki Zoltai Lajos Strassel Károly és Kémery Mikó Gyula személyében. Elhatározzák, hogy az alakuló gyűlést 8—10 napon belül megtartják. Zoltai Lajos felajánlja az összejövetel céljára a Városi Múzeum igazgatói irodáját és a múzeum szakkönyvtárának díjtalan használatát. Az előkészítő megbeszélés a Csoport tagdíját a Társulati tagdíj 40—50%-ra tervezi, valamint elhatározzák, hogy havonta „egyenlőre" egy előadást tartanak. Kémery az előkészítő megbeszélésről jelentést tesz a Társulatnak és kér a Társulat alapszabályából egy példányt.

14 A Társulat Választmánya Alföldi András helyett — „aki külföldi és egyéb elfoglaltsága miatt nem tud a debreceni csoport létesítésével és ügyeivel foglalkozni" — Zimmermannt ruházza fel e tárgyban az ügyintézéssel. Zimmermann „nagyjából" egyetért a március 22-i előkészítő ülés határozataival, megküldi a kért alapszabályt és további támogatásáról biztosítja a debreceniek csoport alakítási erőfeszítéseit.

15 A március 22-i előkészítő értekezlet állásfoglalásához képest 1925. 10 I. 2. Zimmermann 1924. nov. 26-án kelt levele. Zimmermann Lajos ekkor a Magyar Numizmatikai Társulat (szövegben Társulat, jegyzetben továbbiakban MNT) ügyvezető alelnöke, 1929-től elnöke, 1945 májusáig intézi a Társulat ügyeit, ezt követően az ügyintézést Huszár Lajos veszi át (V. 44/b 12/1945. sz. levél). Zimmermann után 1946. április 25-én Alföldi András lesz a társulat elnöke, Zimmermann Lajos 1946. dec. 2-án hunyt el. 111. 2. és Kémery 1924. nov. 20-án kelt levele, amelyben Zimmermann felé neheztelését juttatja kifejezésre, mert nem ő mint a „legnagyobb debreceni műkedvelő és éremgyűjtő" kapta a megbízást. Panaszolja, hogy Alföldi nem elég ügybuzgó „mint értesültünk a tanár úr igen elfoglalt ember Debrecenben, heti 2 napot tölt és ez lehetett az oka a látogatás késedelmének ami pedig az ügynek árt, különösen most, amikor már az elvi kérdés rendezve van... és a Társulat is szívesen látja a Csoport megalakulását" (I. 3.) Zimmermann a méltatlankodást nem veszi tudomásul, közli 1924. dec. 29-i válaszában (I. 5.), hogy Alföldivel tárgyalt és a maga részéről mindent megtesz „hogy az ügyet jó irányba terelje". 12 I. 2. és I. 4. 13 A tervezet és a meghívó Kémery munkája. Az alábbiakban kézbesítik: Szabó Zsigmond, Strassel Károly, Győri Lajos, Szűcs Bertalan, Szabó Jenő, Nagy József, Budai Sándor, Varga Károly, Kiss Ferenc, Kiglits István, Kanabé Dezső, Breiner Károly, Kine Lajos, Sesztina Jenő, Rickl Antal, Löfkovics Artúr, Zoltai Lajos, Kémery Mikó Gyula, Petrikovich László, Galvéry Zoltán, Salánky József, Ecsedi István, Csűrös Ferenc, Láng Nándor, Hajnal Artúr, K. Tóth Mihály, Bíró Marcel, Antalffy József, Lukács Gábor (I. 4.) 14 I. 5. 15 I. 8—9. 1925. ápr. 6-án kelt levél. 523