A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Néprajz - Vajda Mária: A párválasztás szokásai Balmazújvároson

kiválasztásában a magatartás, a jellemvonás, a külső, az azonos érdeklődés és az egymás iránt érzett szerelem játszik döntő szerepet. Balmazújváros a múltban meglehetősen endogám település volt. Ma ezen a téren is jelentős változás tapasztalható. Gyakoriak az olyan házasságok, amelyek egymástól nagy távolságra lakó vagy nagy távolságban levő településről származó fiatalok között jön létre a közös munkahelyi vagy éppen a katonai szolgálat idején kötött ismeretségek révén. Ilyen téren aktívabbak a fiúk, leginkább ők hoznak maguknak máshonnan feleséget. Az ily módon a községbe kerülők arányát nehéz meghatározni, de jelentős azoknak is a száma, akik önálló családot teljesen független településen hoznak létre. Ezek a fiatalok a munkahely szerinti településre házasodnak. Erre lehetőséget ad sok esetben az is, hogy a munkahelyük révén lakáshoz jutnak. Nagyarányú változás tapasztalható szexuál-etikai szempontból is. Ma már nem követelik meg a lányoktól a házasság előtti érintetlenséget. A házasságkötések idejének korábbra tolódása ellenére a fiatalok zöme él a házasság előtt nemi életet. Magas azoknak a lányoknak a száma, akik a házasság előtti kötelező felvilágosítás idején már terhesek. Az esetek többségében a fiúk elveszik a teherbeejtett lányt. Nagyon ritka esetnek számít az, amikor bírósági pert kell indítani az apaság elismerésére. Sokan házasodnak napjainkban gyámhatósági engedéllyel, tehát 16 éves kor előtt. Erre többnyire azért kerül sor, mert már útban van a gyerek. Napjainkban elvétve előfordul a cigány—magyar fiatalok közötti házasságkötés. összefoglalás Balmazújvároson az alapvető társadalmi egység a család volt. A falu közössége, a gazdasági élet megkövetelte bizonyos életkortól számítva a házasságot. A fiatalok párválasztási lehetőségéhez a különböző ismerkedési alkalmak, a szülők, rokonok ajánlása és a kommendálás teremtett alapot. A vizsgált időszakban az ismerkedési, párválasztási szokások nagymértékű átalakuláson, változáson mentek keresztül. A gazdasági-társadalmi változások függvényeként a falu közösségének íratlan törvények szabályozta rendje, amely az emberi élet legszemélyesebb, legbennsőbb dolgaira is kiterjedt, lassanként feloldódott, lényegbeli módosulásokon ment keresztül. A századfordulótól a felszabadulásig, sőt az 1950-es évekig a falu hagyományos paraszti életmódja határozta meg a fiatalok szórakozási, ismerkedési lehetőségeit, időbeli rendjét. Régen teljesen általános volt a fiatalok nagyobb csoportokban történő szórakozása. Hiszen mind a fiúk, mind a lányok bandákban, csapatokban jártak. Ezekben a közösségi összetartás, a közösség szabályozó ereje érvényesült. Napjainkban a szórakozás csoportos jellege szinte teljesen eltűnt, teljesen individualizálódott. Néhány ismerkedési alkalom teljesen eltűnt. így a cuháré, a libamező, a kútrajárás, a vasárnapi és ünnepnapi korzó. Napjainkban a fiatalok többnyire munkahelyen, iskolában, presszóban, étteremben, utcán, vonaton, bálban, kiránduláson, a művelődési központ rendezvényein stb. ismerkednek. Az emberi élet egyik legszemélyesebb része a szerelem, a párválasztás, amelyet régen minden egyéni eshetőség és egyéni szín mellett a közösség íratlan törvényei szabályoztak, napjainkban függetlenítődött a közösség befolyásolásától. Régen a párválasztás alapvető tényezői közül első helyen a vagyoni helyzet szerepelt, jelentőségében ezt követte a katolikusok körében a vallási azonosság. Jelentős volt a lokalitás és kb. az 1930-as évekig a nemzetiségi azonosság. A legszegényebb rétegektől eltekintve legkevésbé az egyéni választás, illetve érzelmi-esztétikai motívumok érvényesültek. Napjainkban a fiatalok életének alakításában szinte teljes mértékben az egyéni szabadság a meghatározó. 364