A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Néprajz - Vajda Mária: A párválasztás szokásai Balmazújvároson

Vénlányok, vénlegények párválasztási lehetőségei A falu közössége által általánosan elfogadott korhatárig házasságot nem kötő legények és lányok, mint már erről fentebb szó volt öreglegénynek, vénlegénynek, illetve vénlánynak számítottak. Vénlánynak és öreglegénynek az esetek többségében a csendesebb, visszahúzódó és testifogyatékos, „hibás" lányok, legények maradtak. Sok lány csúfsága vagy éppen szépsége miatt maradt pártában. Ez utóbbi addig válogatott, amíg végül már nem kérte senki. Mondták is az ilyenre, hogy „A nagy válogatásba máj akadt a kanálba. Tehát a húst nem fogadta el, aztán meg kellett elégednie neki a májjal." (Kerekes Imre 51 é.) A házasságkötésből kimaradt fiataloknak nem volt ideális a helyzetük sem a családban^ sem a faluközösségben. Az ilyen fiatalok, ha a családnak földje volt, a szüleikkel dolgoztak} ha nem volt földjük napszámosnak, szolgálónak szegődtek. Állandóan a szemükre vetették, hogy „kimaradtatok", „a nyakunkon maradtok mán mindig". Nem volt társaságuk sem, hiszen a lány és legény cimborák már mind családot alapítottak. így nem tartoztak sem a lányokhoz, legényekhez, de a házasokkal sem járhattak együtt. A lányok később már rendszerint elvált, özvegy vagy öreglegényhez mehettek férjhez, többnyire kommendálás útján. Némelyik testihibás vénlányt, ha vagyona volt, elvették náluk fiatalabb szegény fiúk is. Néhány szegény lány testifogyatékosságát úgy próbálta ellensúlyozni, hogy megtanult varrni, vagy bába lett, így elvette egy szegényebb öreglegény, mert a határba nem vihette ugyan dolgozni, de az asszony a foglalkozásával jól keresett. Az öreglegények vénlányt, megesett lányt vagy özvegyasszonyt vettek feleségül. A párválasztás szokásai 1945-től napjainkig A balmazújvárosi fiatalok párválasztásában a fentiekben bemutatott korlátozó tényezők feloldódása, a nagyarányú változás a felszabadulást követő időben az 1950-es évektől kezdve indult meg, de az 1960-as évektől kezdve vált erőteljessé. Az anyagi és szellemi élet minden területén bekövetkező gyökeres változások a szokások erős átalakulását idézték elő. A vagyonnak, azaz a földnek 1945 után egyre kisebb lett a jelentősége. A korábbi gazdasági-társadalmi rétegződésből eredő különbségek azonban nem tűntek el egy csapásra. Sokan azok közül, akik a felszabadulás előtt a vagyonos parasztokhoz tartoztak, a felszabadulás után is a volt vagyonos parasztok közül igyekeztek gyermeküknek párt választani. A volt vagyonosok tehát még egymás között házasodtak továbbra is. A szegényebb parasztokat lenézték, még akkor is, ha azok náluk már magasabb társadalmi és életnívón éltek. A vallás párválasztást befolyásoló szerepe 1945 után már csökkent, csak esetenként játszott szerepet. Az 1960-as évek elejére tehető Balmazújvároson a minden területre kiterjedő döntő változás. A hatvanas években született meg a szocialista mezőgazdaság, s a hetvenes években bontakozik ki az iparszerűvé váló új mezőgazdaság. A biztonságos megélhetés, a növekvő személyi jövedelem hatására a korábbitól jelentős mértékben eltérő életfelfogást kezdett kialakítani. Kulturális téren is nagyarányú előrelépés következett. 1964-ben megindult a gimnáziumi oktatás a községben, így a korábbinál jóval több munkás-paraszt gyermek jutott érettségihez, majd egyetemi-főiskolai továbbtanulási lehetőséghez. Az 1965ben felavatott, megyei viszonylatban kiemelkedő kulturális tevékenységet folytató Művelődési Központ és a korszerű könyvtár is hatott a község életének alakulására. Az 1960-as évek első fele tehát sokirányú változásával a falu egészét érinti. A már bomlásnak indult régi, hagyományos paraszti életformát egy korszerűbb, civilizáltabb életforma kezdi felváltani. A gyökeres szemléletmód-változás tükröződik a párválasztásban. Napjainkban a vagyonnak a párválasztásban nincsen szerepe. A kedvező anyagi viszonyok a házasságkötések idejének előbbre tolódásában játszanak szerepet, mint arról már fentebb szó volt. Jelentősebb hangsúlyt kap ma a műveltségi szint a párválasztásban. Ezzel főként a diplomások körében találkozunk, s mivel ezek száma a falu lakosságának kis hányadát képeziösszhatásában nem meghatározó döntő mértékben. Ami korábban elképzelhetetlen volt a faluban, hogy egy érettségizett fiatal hozzámenjen egy munkás vagy paraszt fiatalhoz, az ma általánosnak tekinthető. A szabad párválasztás általános. A szülői kényszer egyáltalán nem található meg, helyét a józan meggondolásból fakadó tanácsadás foglalja el. A párok 363