A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Történelem - Sápi Lajos: Utcakapitányságok területi felosztása Debrecenben a XVI–XIX. században

Alsó Járás Hasonló képpen Három útzára classificaltatik 1 Czegléd utza 2 Varga utza 3 Piacz utza." Ez alkalommal a határozat a várost már utcánként egységesen hat-hat, összesen 36 tizedre osztotta fel úgy, hogy az egyes közigazgatási területek határát néhány telekcsoport átcsatolásával egyenlítették ki az azonos teherviselés biztosítása érdekében. Ezzel a rendezéssel több mint kétszáz évre megalapozták Debrecen egységes adózási rendszerének területi felosztását. A szabad királyi városi jog elnyerésével amelyet a Pozsonyi diétán 1715-ben iktattak törvénybe; — Debrecent az országos királyi adórendszerhez kapcsolták. Az új közterhek arányos felosztására így 1758-ban a hat utcakapitányság megtartása mellett ismét módosítást hajtottak végre és minden derék utcát egységesen öt-öt tizedre osztották fel. Ez a tized beosztás megmaradt az utcakapitányságok rendszerének végső felszámolásáig, sőt azt követően az egységes állami adózási rendszer bevezetésével tovább élt a város határát jelentő sáncon belül. Az újsorosi házak telepítésével az új háztulajdonosok külön-külön a megfelelő derék utcákhoz tartoztak, mint külső adózó egységek s ott nyertek besorolást számarányuknak megfelelően 1—2 tizeddel. Az 1758-ban megállapított beosztást az egyes utcákhoz tartozó birtoktestek számozásával az 1771-ben készült első részletes Debrecen térképe

5 tünteti fel szemléltetően. A térkép tanúsága szerint ugyanis minden utcakapitányság területén külön-külön egytől kiinduló folyamatos számozást alkalmaztak. A kisebb utcák korábbi elnevezése tovább élt, de a város közigazgatásában az itt fekvő telkek már csak annak a derék utcának a számát és nevét viselték amelyikhez adózási szempontból tartoztak. így a Darabos utcán levő házas ingatlanok Péterfia sorszáma alatt szerepeltek a közigazgatásban. De így ment át a köztudatba és a mindennapi használatba is. A Darabos utcai lakost csak úgy említették mint a Péterfiában lakó debreceni polgárt. Ez a rendszer megmaradt a gyakorlatban a múlt emlékeként s a Füvészkert utca. 17 szám alatt 1888-ban épült református püspöki székház falán még ma is olvasható a régi kis öntöttvas házszámtáblán „1089 Péterfia utca" felírás, pedig az építés idején ennek az utcarésznek a neve hivatalosan már „Egyház tér" volt. Az arányos teherviselésre való törekvést mutatja be az előbb említett térkép felvétel alapján készített 1771. évi utcakapitányságok területi felosztását ábrázoló térképvázlat. (2. számú térkép.) Minden utcakapitányság területe a városházától, mint központtól, indult ki és az egyes ingatlanok telekhatárán úgy vonult el a város kerítését jelentő árok felé az elválasztó határvonal, hogy megközelítőleg azonos számú és teherbírású házas ingatlanok kerüljenek egy-egy derék utcába. Az első száma minden utcának a városházánál kezdődött és haladt tovább a város árka felé ahol a legnagyobb sorszámú telkek feküdtek. Az 1771. évi felvétel alapján: Csapó utcában 448 Péterfia utcában 456 Hatvan utcában 489 Cegléd utcában 414 Varga utcában 447 Piac utcában 421, összesen 2675 házas telket láttak el sorszámozással. E beosztás alapján módosabb és a szegényebb polgárok egyaránt laktak valamennyi utca területén. A városháza szám nélkül állott, minthogy az nem tartozott egyik utcakapitánysághoz sem. Szigorúan tilos volt a város árkán kívül építkezni, így a palánkon túl fekvő létesítményeket csak mint külsőségeket tartották nyilván, illetve azokat a jogtalanul letelepülteket akik a kapukon kívül építettek maguknak lakást nem tekintették debreceni polgároknak. 4. HBmL, Debreceni Tanácsi jegyzőkönyv 1715. 604. 5. HBmL. Térképtár DvT. 34. 233