A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Fogarasi havasok (Mun^ii Fägära§ului) Nagyszebenből (Sibiu) vasúton menve Fogaras (Fagaras) felé, amint áthaladunk az Olt hídján, kiérünk a Fogarasi síkra. A sík szélén egyszerre szemünkbe tűnik a Déli-Kárpátok egyik legszebb hegysége, a Verestornyi és a Törcsvári szoros közt elterülő, 67 km hosszú és 40 km széles Fogarasi havasok. A hegyvidék északon a síkságból hirtelenül emelkedik 2000 m fölé. A meredek északi oldalon mintegy 28 patak fut alá az Oltba párhuzamos völgyekben. A déli oldal lassan ereszkedik alá a havasalföldi síkságra. A magas csúcsok ezért az északi oldalon húzódó főgerincen helyezkednek el. Számtalan csúcsai közül nevezetesebb pl. a^Szurul (Surul) 2281 m, Negoj (Negoiu) 2544 m, Vistea Maré 2526 m és a 2508 m magas Árpás (Arpasu). A Kárpátok második legmagasabb hegyvidéke; tömegére nézve nagyobb, mint a Tátra, de nem olyan magas. A déli oldalon nagy-kiterjedésű havasi legelők vannak, az északi oldal katlanaiban, mélyedéseiben sok hófolt látható. A hegység a jégkorban eljegesedett, felszínén merész glaciális formák alakultak ki. Az északi oldal kárfülkéit, cirkuszvölgyeit meredek, helyenként szinte függőleges falak határolják. Itteni gyűjtőutaim során megmásztam a Szurult, Negojt, Vistea Marét (rendkívül nehéz a csúcsra felmászni), az Árpás nevű völgyön felmentem a Bulea tengerszemhez, majd a csúcsra — számomra felejthetetlen látvány volt a hatalmas katlanban a tó s alantabb a tóból kiömlő vízesés. A legszebb látvány azonban egy szép tiszta, napsütéses napon a Vi§tea Maré csúcsáról tárult elibém: amerre csak néztem, mindenütt hatalmas, hóval tarkított csúcsokat láttam. Útjaim közül a Szurulra és a Feleki tóhoz (Lacul Avrigului) tett kirándulásomat ismertetem kissé bővebben. Ennek az ismertetésnek lélektani oka is van; ugyanis a Magas 7. kép. Részlet a Királykőről 15