A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Tátra után ezen az utamon találkoztam először ismét a Tátrára s az Alpokra emlékeztető miliővel. Felek (Avrig) nevű állomásról indulva eleinte sík vidéken haladtam, azonban a gabonatáblákkal tarkított síkság lassan elmaradt, majd egy patak mentén tölgyesen és bükkösön áthaladva egy 900 m magas tetőn már fenyves susog a szélben. Amint a fenyvesből kiérünk a Szurul csúcsa mered előttünk az égre. Szép havasi réten haladva, a cél ezután a Cabana Suru nevű turistaház (1450 m magasan épült a csúcs alatti réten) elérése volt. A turistaháztól indulva, meredek kaptató után az út körbejárja a Gavanului katlant (egykor firngyűjtő medence volt), mely felett a Szurul trónol. A csúcsra felmászva a szép kilátásban gyönyörködtem — nekem az tetszett a legjobban, hogy a csúcsról szinte végig lehet látni nyugatról keletfelé haladva az egész hegyvonulaton. Egésznapi botanizálás után este tértem vissza a turistaházhoz. Másnap ugyanezen az úton kapaszkodtam fel a gerincre, a csúcsot azonban mellőzve keleti irányban tovább bukdácsoltam a gerincen. A Budislav (2345 m) tetejéről szembetűnik az első, az Alpokra emlékeztető hegy a Ciortea (2426 m), meredek sziklafalakkal, kárfülkékkel, hófoltokkal. Mondanom sem kell, hogy a sok egyhangú havasi legelő és juhnyáj után végtelenül megörültem az első, az egykori gleccserek világának láttán. Továbbhaladva a gerincen egyszercsak egy oldal-kiugrást látni, melyet keskeny él köt össze a főgerinccel. Kimenve erre a kiugrásra, hirtelen azt vesszük észre, hogy egy fal tetején állunk, s alattunk vagy 200 méterre csodálatos kék tengerszemet, a Feleki tavat pillantjuk meg a Ciortea oldalában 2011 m magasan. A félig befagyott tavat és környékét hómezők borítják. Nagy nehezen leereszkedtem a katlanba, csodálkozva szemléltem alulról az égremeredő csúcsokat. A katlanban Rhododendron kotschyi, Aquilegia transsilvanica, Sweertia punctata, Ranunculus crenatus, Saxifraga heucherifolia, Plantago gentianoides stb. került a szemem elé. A turista számára is élményt jelent a Fogarasi havasok felkeresése. Könnyűvé teszik a hegyvidéken való járást a kényelmes turistaházak — pl. Cabana Arpas a Nagy-Árpás völgyben, a Cabana Podagrul a Podagrul csúcs alatt, Cabana Negoiul a Serbota lábánál, Cabana Suru a Szurul csúcsa alatti réten, Cabana Bilea Lac a Bulea tó félszigetén. Azonban meleg ruházattal is fel kell készülni az útra, mert az időjárás rendkívül szeszélyes — a meleget hirtelen havazás, fagy váltja fel, a gyakori hideg szeleket nem is említve. Szebeni havasok (Mun^i Cibinului) A Vöröstornyi szoros és a Sebes patak közt terülnek el a Szebeni havasok, melyek jóval alacsonyabbak a Fogarasi havasoknál és nem is olyan zordak. A hegyvidék voltaképpen egy felemelt tönk, mély völgyekkel barázdálva. A széles hegyhátakból kevés csúcs emelkedik ki. Legmagasabb csúcsa a Frumósza (Frumoasa) nevű hegyen levő Csindrel (Cindrelu) 2245 m magas. A csúcs alatt az északi oldalon egy kis tengerszem (lézerül Cibinului) van, melyből a hasonló nevű patak (Cibin) ered. A Szebeni havasok anyaga gneisz és porfir. Ezen a vidéken, rendkívül esős időjárás miatt, csak egy pár napig tartózkodtam. Orlatról indulva a Cibin patak völgyében mentem fel a Csindrelre. Az út nem annyira a kapaszkodás, mint inkább a hosszúsága miatt (9—10 óra) fárasztó. Kifáradva s az esőtől is kergetve, úgy 1900 m körüli magasságban, egy pásztortanyán találtam menedéket; nyilván turisták is szálltak itt meg, mert a kalyiba elég kényelmesen volt berendezve. Másnap feljutottam a gerincre, esni nem esett ugyan, de a borultság miatt nem tudtam gyönyörködni a kilátásban. Némi gyűjtögetés után lementem a tanyára, itt ismét megháltam és másnap, ugyancsak esőtől kergetve visszamentem Nagyszebenbe. Az esős időjárás miatt nem tudtam intenzíven gyűjteni, nem tudtam a vidék szépségében gyönyörködni, pedig a turistaházak bősége (pl. Cabana Crint, Fintinele, Paltinis, Gitul Berbecului) erre alkalmat adhattak volna. Sebes hegység (Muntii Sebesului) A Szebeni havasoktól nyugatra a Déva-petrozsényi vasútvonal, a Maros, Sebes és a Magyar Zsil patak által határolt területen fekszik a Sebes hegység (régi térképeken Kudzsiri havasok). A hegység anyaga gneisz, melybe jura és krétakori mész keveredett. Legmagasabb csúcsa a Virful lui Petri (2133 m) és a 2061 m magas Surján (Surian). A hegység széles hátán nagykiterjedésű havasi legelők vannak — az eddig ismertetett hegyvidékek közül talán itt találhatók a legnagyobb havasi legelők. 16