A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Benda Kálmán: Francia reformátusok Magyarországra telepítésének terve a Rákóczi szabadságharc idején

tot."

13 Két hét múlva Fierville újra írt: Rákóczi megtalálta a megoldást. Saját birtokain fogja letelepíteni a camisard-okat, „a katolikusok ugyan morogni fognak, de majd lecsendesíti őket azzal, hogy a későbbiekben kötelezi a letelepedetteket vallásuk megváltoztatására; ez a Római Curia számára is jó kimagyarázkodás lesz." Az Adriai-tengeren át való utazást különben a fejedelem nem látja elég biztonságosnak, a legjobb volna, ha Konstantinápolyon át érkezhetnének.

14 Ráday Pál hazaérkezése után, 1704. augusztus 22-én Gyöngyösön kelt a fejedelem ünnepélyes formában kiállított kiváltságlevele, melyben a Magyarországra települő camisárd-oknak földet, kiváltságokat és vallásszabadságot biztosít. A francia nyelvű pátens szövege magyar fordításban így hangzik: „Mi II. Ferenc, isten kegyelméből Erdély választott fejedelme, a magyarországi Részek ura, a székelyek grófja, Munkács és Makovica hercege. Komolyan megfontolva mindazt, ami hozzájárulhat édes hazánk, Magyarország szabadságának, kiváltságainak és jogainak megerősítéséhez, nem különben ennek az egykor virágzó királyságnak — amelyet a rákényszerített állandó és hosszú háborúk több részében szinte pusztasággá változtattak, lakóit pedig tönkretették — teljes helyreállításához, helyén valónak ítéltük, hogy őfelségéhez, a Legkeresztényibb Királyhoz forduljunk kérésünkkel: engedje meg, hogy királysága néhány alattvalója az említett Magyarországra költözzék, katonák, mesteremberek, iparosok és rangosabb emberek, vallásra és származásra való tekintet nélkül. Mi pedig fejedelemségeinkben és örökös családi birtokainkon biztos menedékhelyet, lelkiismereti szabadságot és mindenfajta kiváltságot és előjogot biztosítunk számukra, amit csak mesterségük, iparuk, foglalkozásuk megkíván. Ennek bizonyságául kibocsátjuk ezt a saját kezünkkel aláírt és nagyobbik pecsétünkkel megerősített pátensünket. Kelt Gyöngyösön, 1704. augusztus 22-én, Ferenc Erdély választott fejedelme sk. Pápai János titkár sk."

15 13 »Monseigneur le Prince gouste for la proposition que vous faites au sujet des camisards. И n'est pas en son pouvoir de leur asseurer une retraitte en Hongrie, mais il le peut faire en Transilvanie, cependant avec le consentement des Estats. Je ne manqueray pas de le presser sur l'exécution aussy bien que pour les billets dont on tirera un grand avantage pour les camisards. II est embarassé de le faire sans choquer la Cour de Rome, et vous prie de luy donner quelque expediant.« (1704. julius 25, Szeged: U. o. Hongrie, t. 9., fol. 310.) 14 »Monseigneur le Prince [Rákóczi] établira les Camisard sur ses terres propres, се qui fera du bruit parmi les catholique, mais il les apaisera en leur persuadant que dans la suitte il les obligera ä changer de religion, ce qui sera bon de persuader ä la Cour de Rome. A l'égard de ceux qui viennent par le Golf, on est fort empesché pour la süreté de leur passage. S'il estoit possible qu'ils vinsent par Constantinople, ce seroit le meilleur.« (1704. augusztus 18, Szolnok: U. о. Hongrie, t. 9., fol. 327.) 15 A pátenset nyilván Rákóczi francia titkára fordította le, föltehetően egy Ráday által írt latin fogalmazványból. Aláírásai sajátkezűek, s az irat alján Rákóczi papírfelzetes erdélyi fejedelmi nagy pecsétje látható. Francia szövege az alábbi: »Nous Francois Second, par la grace de Dieu élu Prince de Transilvanie, Seigneur d'une partié de la Hongrie, Comte de [!] Sicules, Due de Montkats et Makvitz. Ayant mürement songé non seulement á tout ce qui pourroit contribuer ä la liberté, immun[i]tez et privileges de Notre Chere Patrie, le Royaume de Hongrie, mais aussi au réttablissement entier de ce Royaume autrefois sy florissant, que les guerres continuelles qu'il a eu oblige de soutenir depuis longtemps ont rendu presque désert et épuisé d'habitans dans plusieurs de ses parties, Nous avons jugé apropos de supplier Sa Majesté le Roy tres Chrestien de permetre á quelqu'uns des sujets de ses Royaumes et Etats de venir s'établir dans le dit Royaume de Hongrie, tant militaires, artisans, manufacturiers et gens de quelques calités, conditions et religions que ce puisse etre, en leur prometant dans nos Principautés et terres héréditaires, un asille assure, liberté de consience et touttes sortes d'immunités, privileges et prérrogatives que leurs artes, mettiers et professions exigeront. En foy de quoy nous avons signé la présen te patente de Notre main et scellé de Notre grand sceau. A Genghes, ce 22 aoüt 1704. — Francois é[lu] P[rince] d[e] T[ransilvanie] mp. — Joannes Pápai secretarius mp.« (U. o. Hongrie, t. 9., fol. 393.) 86