A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Benda Kálmán: Francia reformátusok Magyarországra telepítésének terve a Rákóczi szabadságharc idején

Benda Kálmán Francia reformátusok Magyarországra betelepítésének terve a Rákóczi-szabadságharc idején A Rákóczi-szabadságharc alatti francia—magyar politikai és diplomáciai kapcsolatoknak érdekes, napjainkig teljesen ismeretlen része a camisard-ok Magyarországra telepítésének terve.

1 A dolgok megértéséhez emlékeztetünk rá, hogy XIV. Lajos francia király 1685-ben visszavonta országában a protestánsok szabad vallásgyakorlatát biztosító Nantes-i Edictumot, s ezzel kíméletlen üldözés, térítés szakadt a francia protestánsokra. Különösen a dél-franciaországi Languedoc tartomány, a Cévennes hegység vidéke szenvedett sokat, ahol a lakosság többsége református vallású volt. A végsőkig elkeseredett languedoci parasztok 1702-ben fegyvert fogtak, s néhány hét alatt az egész tartomány lángba borult. A fölkelők élére a 21 éves péklegény, Jean Cavalier állt, aki egy személyben volt a csuklyás, kámzsás ingükről camisard-oknak nevezett fölkelők csudált prófétája, szervezője, majd veleszületett katonai és vezetői képességei révén, fegyveres vezére. Cavalier parasztjaival két éven át tartotta magát a királyi csapatokkal szemben ; a túlerő elől a hegyekbe húzódott, a kisebb csapatokat megrohanta, megfutamította, vagy könyörtelenül felkoncolta. A virágzó tartomány eközben szinte pusztasággá változott.

2 A Camisard-ok fölkelése súlyos csorbát ütött XIV. Lajos abszolút királyi hatalmán és tekintélyén, s ugyanakkor komoly veszélyt jelentett a francia államra nézve. A „Rajongók" megtörésére mind több katonát kellett elvonni a spanyol örökösödési háború hadszíntereiről, jóllehet ott minden emberre szükség lett volna. Amellett félős volt, hogy a fölkelés magára vonja a Habsburgokkal szövetséges protestáns tengeri hatalmak, Hollandia és Anglia figyelmét, s ezek a Camisard-okkal együttműködve, a flotta támogatásával csapatokat dobnak partra Dél-Franciaországban. Ezért a Napkirály, látva, hogy a fölkelést vérbefojtani nem tudja, 1704 áprilisában Villars marsall révén tárgyalásokat kezdett Cavalier-val, aki a harcok során szintén belátta, hogy hosszabb távon a Camisard-ok küzdelme reménytelen. 1704. május 15-én létre is jött köztük a megegyezés: a király a meghódolóknak amnesztiát ad, azoknak pedig, akik vallásukhoz ragaszkodnak, megengedi, hogy külföldre távozzanak. A kifáradt Camisard-ok egy része, 1 Itt közölt tanulmányom lényegi eredményeit népszerű összefoglalásban közreadtam az Élet és Tudomány 1965. évi 28. számában, 1299—1303. — Ld. még Köpeczi Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország (Bp. 1966) 56. — A Camisard-okkal foglalkozó francia irodalom semmit sem tud az áttelepítési tervről. 2 Ld. André Ducasse: La guerre des Camisard. La resistance huguenote sous Louis XIV. (Paris, 1946) — Marcel Pin: Jean Cavalier, (Nimes, 1936). (Ez utóbbival kapcsolatosan: Révész Imre: A péklegény. Protestáns Szemle 1937. 217—222.) 6 Déri Múzeum Évkönyve 81