A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)
Régészet - M. Nepper Ibolya: Okkersíros temetkezés Püspökladány–Kincsesdombon
M. Nepper Ibolya Okkersíros temetkezés Püspökladány—Kincsesdombon Az okkersíros temetkezések és a hozzájuk tartozó műveltségi kör problémái Kelet-Európa őskorkutatásának egyik fontos területét képezik. 1 A Tiszántúl egészére is kiterjedő kultúra pontos időrendi helyzete hazai stratigráfia hiányában máig megoldatlan. Az okkersíros műveltséghez tartozó Tiszántúlon feltárt halmok száma — a publikálatlanokkal együtt — alig éri el a huszonötöt. Ezekből tizennégy a mai Hajdú-Bihar megye területére esik. Közülük tizenegyet még 1905 és 1927 között Zoltai Lajos tárt fel. 2 Három halom ásatását pedig 1953 és 1970 között végezték el. 3 Több éven át tartó terepbejárásaim megfigyelései alapján nyugodtan állíthatom, hogy Hajdú-Bihar megye területén csaknem száz olyan halom van, melyeket az okkersíros műveltségi kör népességéhez köthetünk. Ha ezt a becsült mennyiséget a már eddig feltárt halmok számával összevetjük, akkor kiviláglik, hogy az érdemben értékelhető anyag még elenyészően kevés. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy Zoltai kutatási módszere azt sem zárja ki, hogy feltáratlanul hagyott sírt, valamint azt, hogy sok esetben a sír távolabbi környékének megfigyelése el is maradt. 1969. május 7-én a püspökladányi Karács Ferenc Iskolamúzeum vezetőjétől érkezett a bejelentés a debreceni Déri Múzeumba, hogy a Budapest— Záhony vasútvonal püspökladányi szakasza mellett emelkedő Kincsesdombban „alagútra" bukkantak. A helyszínre érkezés után nyomban megállapíthattuk, hogy a halom északnyugati oldalában valóban egy 120—140 cm átmérőjű boltíves mesterséges üreg tátongott. Ez az üreg egy alagútszerű földalatti 1 Kőszegi Frigyes: Adatok a magyaroroszági okkersírok eredetének kérdéséhez Arch. Ért. LXXXIX. évf. (1962) 15—22. —• Gimbutas, M.: Bronze Age Cultures in Central and Eastern Europe (Paris — London, 1965) — Gazdapusztai Gyula: Zur Frage der Verbreitung der sogenannten „Ockergräberkultur" in Ungarn. MFMÉ 1964—65 (Szeged, 1966) II. 31—37. — Merpert, N. J.: Szrubnaja kultúra juzsnoj Csuvasi MI A № 111. (Moszkva, 1966) — Gazdapusztai Gyula: Chronologische Fragen in der Alfölder Gruppe der Kurgan-Kultur MFMÉ 1966—67 (Szeged, 1968) 91— 100. — Kalicz Nándor: Die Frühbronzezeit in Nordostungarn ArchHung 45. (Budapest, 1968) 16—17. — Smirnova, G. L: Raskopki kurganov u sei Kruglik i Dolinjani na Bukovine Arch. Sbornik 10. (Leningrád, 1968)— Ecsedy István: Eine neue Hügelbestattung der „Grubengrab"Kultur (Kupferzeit — Frühbronzeit) in Dévaványa. Mitt. Archlnst 2 (1971) Budapest, 45 sköv. — Kovalova, I. F. — Volkoboj, Sz. Sz.: Majevszkij lokalnij variant szrubnoj kulturi. Arheologija 20. (Kiev, 1967) 3—22. 2 Zoltai Lajos kéziratos naplói Déri Múzeum Adattára Régészeti Gyűjtemény — Debrecen sz. kir. városa Múzeumának Jelentései az 1909, 1910, 1916, 1923, 1924, 1925 és 1927. évről. — Zoltai Lajos: Debreceni halmok, hegyek... (Debrecen, 1938) 3 Csalog József: A balmazújvárosi Kárhozott-halom feltárása FA VI. (1954) 37—44. — Gazdapusztai Gyula jelentése a Hortobágy—Árkus Kettőshalom feltárásáról Rég. Füz. Ser. I. № 18. (Budapest, 1965) 5—6. — M. Nepper Ibolya jelentései a Püspökladány—Kincsesdombi leletmentő ásatásról Rég. Füz. Ser. I. № 23 (Budapest, 1970) 14. és № 25 (Budapest, 1972) 18. 4 Déri Múzeum Évkönyve 49
