A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Néprajz - Cs. Tábori Hajnalka: A kemencében főzés egy tárgyi emléke

3. kép Ráhelyezik a főzőfazekat a kantakocsira. (Balmazújváros, Hajdú-Bihar megye.) keret volt a végén, erre helyezve gördítették a kemencébe a vászonfazikat, és ott ügyesen kihúzták a fázik alól a kocsit. Berettyószentmártonban már csak az eszköz használatára emlékeztek, a nevére nem."

13 Kissújszálláson a cserépfazekakat szintén fazikszekérrel tolták be és húzták ki. Ez az eszköz még ma is sok háznál megtalálható, igaz már használaton kívül, mivel a cserépedények is eltöerdeztek, olvassuk egy kisújszállási táplálkozási monográfiában.

14 Egy balmazújvárosi adatközlő Harangi Imréné szerint még az első világháború előtt Újvároson szinte minden házban .kemencében főztek télidőben, s a fazekakat kétkerekű kis kocsival tolták be a kemencébe. „Ha az edény ott volt már a kellő helyen a kocsit kicsit megbillentették és ügyesen kihúzták alóla. Nagy Gáborné, másik újvárosi adatközlő elmondta, hogy a fazikbetolót főleg akkor használták, ha valamihez sok vizet kellett melegíteni, vagy sok személy számára főztek. Ilyenkor egy befűtés alkalmával hét-nyolc fazekat is begurították egymás után. 1974-ben balmazújvárosi gyűjtésem során Nagy Gáborné 60 éves parasztasszony háztartásában találkoztam a kemencében való főzéssel. Az őszi és téli hónapokban adatközlőm naponta felfűtötte a kemencét, és családja számára olyan ételeket igye13 Sándor Ildikó: 1959. évi gyűjtése Berettyóújfaluból és Berettyószentmártonból. (Debrecen KLTE Néprajzi Intézetének Adattára, a továbbiakban DENIA.) Dám László a Nagy-Sárrét falvaiból hasonló adatot közöl az eszköz használatáról. Adatai szerint a kantaszekér használata a második világháború után teljesen megszűnt. Dám László: A Nagy-Sárrét népi építkezése. Műveltség és Hagyomány XVII. (Debrecen, 1975) 115. 14 Zsoldos Julianna: Kisújszállás népi táplálkozása. (Szakdolgozat. Debrecen, 1967 DENIA. 1000. 102.) 175