A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Néprajz - Cs. Tábori Hajnalka: A kemencében főzés egy tárgyi emléke

szolgál az endrődi gamó, amit másutt fazékkocsinak, kantabetolókocsinak neveznek."

11 Az Alföld déli részéről, a mezőberényi szlovákoktól származik Tábori György adata: az ételek többsége az első világháborúig többnyire kemencében főtt és sült. Az ételeket kisebb-nagyobb vászonfazekakba (varjak, hrnyec) és tepsibe tették bele. A fazekakat egy erre való ronggyal (zvechtom) megfogva tették be, vették ki, vagy a már alig ismert kerekes kantaszekérrel (kocik).

12 Biharból, Berettyóújfaluból és Berettyószentmártonból Sándor Ildikó közölt adatokat az ötvenes évek végéről: „Újfaluban a fazekakat kézzel vagy szívanóval taszították be. Régen volt egy kétkerekű kis kocsi, aminek vékony 2. kép A kemence kísérőszerszámai: színvonó, piszka fa, kantakocsi és pernyehúzó. (Balmazújváros, Hajdú-Bihar megye.) 11 Gunda i. m. (1933) 76. A gamó szó jelentéséhez annyit lehet hozzáfűzni, hogy Békésben több helyen mondják a feltűnően magas és vékony emberre, hogy gamó. Valószínű, hogy az eszköz is éppen az alakja miatt kapta ezt a nevet. 12 Tábori György: A mezőberényi szlovákok táplálkozási hagyományai. In: Mezőberény története II. (Mezőberény, 1973) 361. 174