A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 (Debrecen, 1977)

Történelem - Káplár László–Kahler Frigyes: Adatok a magyarországi pénzhamisítás kérdéseihez

tációk: a köriratok (legendák) részben olvashatatlanok, részben érthetetlenek. A két tallér anyagát, összetételét színképelemzés — emissziós színképelemzés — segítségével vizsgáltuk. A vizsgálatok eredményeit az alábbiakban ismertetjük: Az első vizsgált darab Rudolf császár (1576—1608) körmöcbányai veretű tallérjának hamisítványa. (1—2. kép: a tallér elő- és hátlapja). Az előlap közel áll Unger: Magyar Éremhatározó (továbbiakban: MÉH) Újkor 132. típushoz, hátlapja a 131. típushoz hasonló. Súlya=27,5053 g, átmérője =41 mm, vastagsága=2 mm. А К— В verdejegy jól olvasható, ellenben a szám-imitációkból az évszámot nem lehet megállapítani. Ezüstözött fém, ezüs­tözése alig kopott. Összetétele: réz—ezüst—ólom ötvözet. A főalkotók aránya egymáshoz= Cu : Ag: Pb =6 : 2: 2. Emellett tizedszázaléknyi mennyiségben tartalmaz antimont (Sb), aranyat (Au), kalciumot (Ca) és magnéziumot (Mg), valamint századszázaléknyi mennyiség­ben vasat (Fe) és szilíciumot (Si). Az ötvözök ilyen arányú részvétele az ötvözetben vizsgálataink során eddig még nem fordult elő. A kalcium, a magnézium és a szilícium feltehetőleg az ötvözet előállításánál használt öntőmintából származik, bár lehetséges, hogy a fém ezüst tartalmazta ezeket a nyomelemeket. Véleményünk szerint ez az ötvözet a korabeli, jól felszerelt kovácsműhelyek technikai lehetőségei között előállítható és megmunkálható, de nem zárja ki a kezdetlege­sebb, egyszerűbb munkaeszközök használatát sem. A vizsgált második darab ugyancsak Rudolf tallér hamisítvány. (3. kép: a tallér hát­lapja). Az Unger: MÉH 135. típusnak hamis változata. Az eredetieket Nagybányán verték. Évszáma: 1598, súlya=25,5072 g, átmérője=40 mm, vastagsága=2 mm. Nincs ezüstözve. Összetétele: ólom—réz—ezüst ötvözet. A főalkotók aránya egymáshoz=Pb : Cu: Ag= 1:1:1. Tizedszázaléknyi mennyiségben tartalmaz aranyat (Au), és ónt (Sn), századszázalék­nyi mennyiségben antimont (Sb) és vasat (Fe), végül ezredszázaléknyi mennyiségben kalciu­mot (Ca) és magnéziumot (Mg). A fém ólom olvadáspontja 327,4° C, legfontosabb érce a galenit (PbS), ólomszulfid, amely rendszerint tartalmaz tizedszázalék nagyságrendben ezüstöt is. A vizsgált ötvözet „--..... , , . 3. kép. Rudolf tallér hamisítvány, hátlap 139

Next

/
Oldalképek
Tartalom