A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága

azon leszek meg íeleljen a' tzélnak. Sőt ha az én, 's az ö baráti szivekhez hízhatom. Ugy tartom semmi költségbe nem íog az Asszonynak kerülni."

35 Puky tehát az első között volt, aki ajánlatot tett a Csokonai-síremlék mielőbbi felállítására.

36 Ismert, hogy Kazinczy több, mint egy évvel ezután a levél után írt a Csokonai-síremlék érdekében a Hazai Tudósításokba. Az emlékkő azonban még három évtizedig váratott magára.

37 A barátság nyoma a szakirodalomban Van-e a szakirodalomban nyoma ennek a holtig tartó barátságnak? A költő első életrajzírója Domby Márton volt.

38 Pukyt természetesen ismeri. Egy helyütt Csokonai mecénásai között sorolja fel: ,,Sőt némelly Magyar Moecenások, mint Széchenyi, Festetics, Frimont, Rhédey, Fráter István, Dobozy, Tisza, Puky, Sárközy a Somogyban, ki egyképpen, ki másképpen mutattak néki alkalmatosságot, hogy ama minden talentomot elölő Tyrannustól, a' mindennapi kenyérről való gondoskodástól örökre megszabaduljon. . ,

39 Más helyütt, amikor Csokonai pataki hónapjait tárgyalja csak tanulótársaként, barátjaként emlegeti: ,,A' Magyar Just, Törvényt, némelly hozzátartozó Tudományokkal S[áros]patakon ex proíesso tanulta, és a mint Puky tanuló társa 's Barátja írja. . . tanuló Társai őtet, mint Oraculomot kérdezték. . ."

40 Toldy Ferenc alapos életrajzában megemlíti e két fiatalember barátságának történetét, s bár közelsem ismer annyi adatot, mint ma a Csokonai-filológia, azonban könyvében Dombyéhoz viszonyítva erről a kérdésről már majdnem teljes képet nyújt.

41 Ő is ismeri az imént idézett emlékezést, amelyben Puky beszámol a Csokonaival való barátságáról. Olvasta Csokonainak a Pukyhoz 1800. december 20-án írt levelét, tudja, hogy 1801 júliusában egy nagy körutat tettek Pukyval. S ahogyan egyre inkább romlott Csokonai egészsége, pártfogói, mecénásai, barátai egyre többen és egyre többször hívták, hívogatták, abban bízva, hogy ha talán a költőt anyagi gondjaitól megszabadítják, egészsége is könnyebben helyreáll, s talán ez a javulás költészete számára is nagy haszonnal járna.

42 Ismeri Toldy azt a levelet, amit Puky 1803. április 11-én írt Csokonainak, s azt is tudja, hogy Csokonai Pukynak elárulta, hogy kereskedéssel szeretne foglalkozni, s erre a ránk nem maradt levélre a költőnek hosszadalmasan válaszol, megírván, hogy mivel kellene kereskednie. „Nem lehet mosolygás, de keserű mosolygás nélkül látnunk - írja Toldy mikép a költő Csokonai, a reménytelenség valamely órájában Mercur kígyós35 Puky István levele Csokonai Józsefnének. Gesztely 1805. szeptember 29. Vargha Balázs: Csokonai emlékek. 225. 36 A síremlék felállítását először Cserey Farkas javasolta egy Kazinczynak írt levelében. Kraszna, 1805. április 8. Kaz. Lev. III. 314-317. Vargha Balázs jelzete. Puky csak 1805. szeptember 29-én ajánlja fel segítségét. 37 Kazinczy Ferenc: Csokonai sírköve. Hazai Tudósítások. 1806. XIV. szám Kisasszony hava [augusztus] 16. napján. Közli Vargha Balázs-. Csokonai emlékek: 284-285. A' segedelem beszedésére megkértek névsorában a következőket találjuk: „Miskolczon, pedig a' Megholtnak különös süségü jóltevő barátja, Puky István . . ." Munkai (Pest, 1817). 3S Domby Márton: Csokonay V[itéz] Mihály élete 's Némelly még eddig ki nem adott Munkái (Pest. 1817). 39 Domby i. m. 38. 40 Domby i. m. 45-46. 41 D. Schedel [Toldy] Ferenc: Csokonay élete. In: Toldy i. m. XIV-XLIX. 42 Vö.: Toldy i. m. XXVII, XLIII, XLVIII, LIV, LXVII. Í0* 627