A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága

botjához is kész vala nyúlni, s Puky Istvántól a dohány, bor, aszú s egyéb cikkek szikszai árát tudakolni, amazt pedig egész komolysággal ilyeket felelni . . ,"

43 Toldy természetesen ismeri Pukynak azt a törekvését, amellyel a költő emlékét halála után ápolni akarta.

44 A válogatott levelek között Toldy csak egy Pukyhoz szóló Csokonai-levelet közölt, s ismert néhány Pukytól származó válaszlevelet. Szana Tamás Csokonai-életrajza 1869-ben jelent meg.

4

' Ismeri ennek a barátságnak a történetét. Tudja, hogy Csokonai Pukyt kérte meg, hogy szerezzen számára Zrínyi-kötetet. Ismeri Puky 1803-as levelét, amelyben ki tudja hányadszor hívta magához pihenni a gesztelyi tusculanumba. Azt is tudja, hogy a költőt a debreceni tűzvész után Puky 15 forinttal segítette. Ismeri Pukynak a kereskedésről szóló levelét. Tud azonban még valamit: Csokonai tervbe vette, hogy a muzsikus diákok kézirataiból lemásolja Lavotta kottáit, s ezekre a dallamokra készít verseket/''' Azt hitte ugyanis a költő, hogy így több előfizetőt tud szerezni kiadandó verseire. A Lavotta-kérdésről alább még majd szeretnék szólni. Haraszti Csokonai-életrajzában tud erről a barátságról, Puky visszaemlékezését ismeri. Látja világosan, hogy a költő menekül vidéki barátjaihoz, mecénásaihoz Debrecen elől." „Legkedvesebb barátjai közé tartozott Puky, egykori pataki kollégája, s ennek »kedves itjasszonykája« mint »tekintetes nagy ura« körében oly örömest időzött. Midőn az év elején e család Igorról Ongára költözött, Csokonai nem lett ritkább látogató. Sőt ugyancsak ez év nyarán ezzel a barátjávái egy alkalommal berándult onnan Ragályra, hol a megyei főjegyzőt látogatták meg . . Z'

48 Ismeri az 1800. évi Csokonai-levelet, s tudja, hogy 1801-ben a költő Igaron purizált/'" ö is kiemeli azt a Nagy Gábornak szóló levelet, amelyben Csokonai Lavotta-kották után érdeklődik.'" Ez a baráti kapcsolat, illetve ennek története újabb ismerettel nem bővül Ferenczi Zoltánnak a költő életútjáról szóló könyvében."'

1 Sőt Ferenczi néhány helyen - véleményem szerint súlyos - sajtóhibának nem minősíthető - hibát is elkövet. Puky Istvánt következetesen Mihálynak emlegeti.

72 1800-ra teszi az egy évvel későbbi aggteleki utat, s hogy a hibákat tovább tetézze, szerinte Ragályi Gedeon az „agteleki (!) jégbarlang" (!) megtekintésére vitte Csokonait és Pukyt.

:>:í Puky ugyan elég világosan leírja a tűzkárosult Csokonainak, hogy tizenöt forintot elküldött levélben nagyapjának, Széky Zsigmondnak Igarra azzal a kéréssel, hogy a nagyapa küldjön a költőnek nádat, s még eset43 Vö.: Toldy i. m. LXVII. 44 Vö.: Toldy i. m. LXXIX: „Sírkő állítása iránt is folyt levelezés: Puky István magára vállalta az eszközlést, de ismeretlen okból ez is dugába dőlt." 45 Szana Tamás: Csokonai életrajza. (Debrecen, Nyíregyháza 1869) 112, 121, 124, 141. 46 Csokonai „1802. aug. 15-én új előfizetési ívet bocsátott ki költeményeinek második és harmadik csomójára. A szegény költő mindent ígért, csakhogy aláírói gyűljenek, tíz után ingyen példányt, azon kívül anakreoni ódáit, „rézmetszett nótáinak" egy-egy példányát, „melyek klavírra és énekekre voltak alkalmazva" s Lavotta és Kassovics kompozíciói valának ráadásul." Szana: i. m. 128-129. 47 Haraszti Gyula: Csokonai Vitéz Mihály (Budapest, 1880) 75, 225, 237. 48 Vö.: Haraszti i. m. 238-239. 49 Vö.: Haraszti i. m. 241, 242, 243, 260. 50 Vö.: Haraszti i. m. 292. 51 Ferenczi Zoltán.- Csokonai (Budapest, 1907) 52 Ferenczi i. m. 63, 121, 122. lapokon Puky Istvánról beszél, de a 107, 109, 111 lapokon Puky Mihályról. 53 Ferenczi i. m. 109-110. 628