A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra

alakjából (Jean - Genain - Geyan - Gyan - Gyán) származik/'

1 Községeink neve az 1332-37. évi pápai tized jegyzékekben még Jean alakban fordul elő. Megerősíti ezt a névadási módot az, hogy Pannonhalma mellett is volt egy Gyánt nevű falu s ott említettek 1271-ben egy Gean nevű kereskedőt.

42 A név eredetének ismeretében valószínű, hogy a három falut, amelyek közül csak Köte- és Mezőgyán tartozik tárgyalási körünkbe, azok a vallonok létesítették, akiket Leodvin, vallon származású váradi püspök telepített.

43 A Gyán névvel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a közelben még két másik Gyán összetételű községnév alakult ki az idők folyamán: Kosgyán

44 Biharban és Borosgyán

45 Békésben. Ezek a telepek a három Gyánnal nyilvánvaló kapcsolatban vannak. Ismerünk azonban olyan Gyán nevű helységet is, amelynek nem valószínű, hogy a bihari telepekkel a névadáson kívül valami kapcsolata is volna.

40 Más szempontból is érdemes a Gyán nevű helységeknél elidőznünk egy kicsit. A Váradi regestrum szövegei és egyéb adatok bizonysága szerint is a három Gyánban, közös eredetük ellenére, háromféle, társadalmilag különböző lakosság élt. Az egyes községek lakói egy-egy fokkal alacsonyabb, illetőleg magasabb társadalmi helyzetben voltak. A későbbi Kötegyán állt a társadalmi fejlődés legmagasabb szintjén. Ezt a „szent király jobbágyai" vagy a „szent királyfiak" lakták, Mezőgyánt a „jobbágyfiak", Vizesgyánt pedig a „várjobbágyok".

47 A három falu későbbi társadalmi fejlődése is megerősíti ezt. Kötegyánt hamarosan, már a Váradi regestrum egyik szövegében is, Szabadgyánnak nevezték.

48 Mezőgyán túlnyomó többségében megmaradt kisnemesi lakosságúnak, Vizesgyán pedig jobbágyfaluvá lett. Karácsonyi János Bihar megye itteni részeinek betelepülését /. László telepítő, az itt húzódott gyepűt kijjebb toló, tevékenységével magyarázza.

49 Jakó Zsigmond sincsen más véleményen, amennyiben a bihari falvak zömének létrehozását a királyi hatalom munkájának mondta.

50 így keletkezett a XII. században Begécs

31 (ma puszta a geszti 41 Karácsonyi János: Gyán. Magyar Nyelv 1923. évf. 27., Németh: Les colonies francaies de Hongrie. Études Francaies. No. 15. (Szeged, 1936) 45. Vö.: Virágh i. m. 261. 42 Hasonló névvel Valkóban is találkoztunk. Vö.: Föld és Ember IV. évf. (1924) 121. 43 Dankó Imre-Kor ek József: Kötegyán. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. (Gyula, I960) 20. - Vö.: Hóman Bálint-Szekfü Gyula: Magyar Történet I. 258. 44 Mezősi i. m. 167. 45 Veress Endre: Gyula város oklevéltára (Bp. 1938) Borostelek néven 1559-től. 324. 46 Gyank vagy Jánkfalva Szepes megyében. Anjou-kori Okmánytár VII. (Bp.) 120. 474. 47 Váradi regestrum 97. szám. 1214. - Karácsonyi János-Borovszky Sámuel: Regestrum Varadiense examinum ferri candetis Ordine chronologice digestrum. .. (Bp. 1903) 187-189. Fordítása: Kandra Kahos: A váradi regestrum (Bp. 1898) 442-447. 48 Váradi regestrum 361. szám. 1229. Karácsonyi-Borouszky i. m. 474-477. 49 Karácsonyi i. m. 50 Jakó i. m. 30-31. 51 Uo. 208. - 1907-ben 5 lakosa volt. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 52 Uo. 245. Vö.: Györííy i. m. 619. - Geszt neve a Gesztenye köznévi elvonása. Hasonló elvonással és továbbképzéssel találkozunk a Geszti, Geszté, Gesztely, Gesztes és valószínűleg a Keszthely nevekben is. így vélekedett Bátky Zsigmond alapján (Föld és Ember II. évf. 62.) Virágh is,- i. m. 259. Ismeretes egy másik származtatás is. Ez a fa, átvitt értelemben az erdő belsejével, gesztjével hozza kapcsolatba. Vö.: A magyar nyelv értelmező szótára II. (Bp. 1960) 1021. 1401-ben nemesi birtok volt, a Geszti család birtoka, ök voltak a Szent Miklósról elnevezett egyház kegyurai is. A templom nyugati hajójának falai be vannak falazva a mai református templomba. Ez a templom a szokványos falusi egyházaknál nagyobb volt, ebből következtetve a falu is nagyobb, jelentősebb lehetett. Minthogy gót stílusú volt, és nem az építése idejében már divatja múlt román, a falu gazdagságára is következtethetünk. Vö.: Bunyitay i. m. III. 363. - 1907-ben 239 házában 1629 lakosa volt. Határa pedig 6925 kat. hold volt. 399