A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra
határban), Bölcsi (ma puszta Zsadány határában), Geszt, 52 Gyanté 53 és Kölesér 54 (ma puszta Nagyszalonta határában, Románia területén), Orosi (vagy Oroszi, ma puszta Okány és Zsadány között), Peszere (ma határrész Biharugra határában). Remete 55 (ma puszta Sarkad határában), Prépostösi 50 (ma puszta Sarkad határában), Sziltarcsa 57 (ma puszta Méhkerék határában) és Zsadány. Több helység kialakulását a birtokos kisnemességnek köszönheti, mint például: Ant 58 (község a Fekete-Körös partján, ma Romániához tartozik), Bagd 59 (határrész Nagyszalontától nyugatra), Bogy oszlóháza 60 (vagy Bogyiszlóháza, ma puszta Geszt határában), Cséfa 61 (ma Romániához tartozó község), Fancsika 62 (ma puszta Zsadány határában), Győr 63 (ma határrész Sarkadkeresztúrtól északkeletre), Негра 6 ' 1 (ma puszta Sarkadkeresztúr határában), Iklód 6,1 (ma 53 Uo. 247. Vö.: Györfíy i. m. 621. - Kis- és Nagygyanté puszták Mezőgyánhoz tartoznak. 1907-ben az utóbbinak 278, az előbbinek pedig 54 lakosa volt. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 54 Uo. 284-285. Vö.: Györfíy i. m. 636-637. - Korán jelentőségre emelkedett helység. Bihar megye déli részét még a XVI. század végén is köleséri néven emlegették. Templomának helye az „egyház dűlő". 1273-ban a váradi püspök birtoka volt, a XV. században iskolája is volt, 1495-ben tanítóját Zsoldos Jánosnak hívták. Vásárai már a XII. században népesek voltak. Vö.: Bunyitay i. m. III. 466-469.-Borouszky i. m. 463. és 502. „Szalontától mintegy félóra járásra nyugat felé, a Kölesér patak partján egy földhát emelkedik, itt állott hajdan Kölesér városa". Móczár József: Régi magyar tankönyveink. A Nagyszalontai Gimnázium Értesítője az 1908/1909. évről 3. „Ettől nyugatra a Kölesér és a Kétér patakok között állott Kölesér vára." Kiterjedése 6 holdnyi. Uo. - Elpusztulása után lakói szétszéledtek, hajdúnak álltak. Bocskai István 1606. május 19-én, Kassán Köleséri Szabó Jánosnak nemességet és címert adott. Vö.: Áldássy II. 3. 26-27. Közismert dolog, hogy Bocskai a köleséri vár romjai között meghúzódó hajdúkat hívta elsőnek zászlaja alá. Vö.: Kölesér hajdúváros. Dankó Imre: A Körösköz-bihari hajdúság. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. (Gyula, 1959) 65. 55 Uo. 329. Vö.: Györfíy i. m. 657. - Remete községet 1318-ban Chasz unokái, Jakó és Cikó eladták Ivánka váradi püspöknek és testvéreinek. 1506-ban a kötegyáni Kötéknek és a mezőgyáni Mezőgyáni Máté protonótáriusnak, valamint a Vémeri családnak volt a birtoka. 56 Uo. 314. Vö.: Gydrffy i. m. 649-650. - Minthogy Bihar megye területén öt ösi, Öse helység volt a középkorban, azonosításuk igen nehéz. 1907-ben Ösi puszta 142 lakossal ugyancsak Sarkadhoz, egy másik ösi puszta Nagyzerindhez tartozott 113 lakossal. A két részre osztott ösipata pedig Tulka határát képezte 39, illetve 9 lakossal. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 57 Uo. 362-363. Vö.: Györffy i. m. 673-674. - 1907-ben 10 lakoksa volt. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 58 Uo. 195. Vö.: Györffy i. m. 594. 59 Uo. 202. Vö.: Györffy i. m. 596. - A Bag személynévből -d képzővel képzett helynév. Vö.: Szarvas Gábor: Magyar Nyelvőr. II. évf. 345. és Virágh i. m. 63. Nagyszalonta határrésze lett és Hajdúbagdi néven is emlegették. 60 Uo. 216. 61 Uo. 227. Vö.: Györffy i. m. 607. 62 Uo. 239. Vö.: Györffy i. m. 616. - Több Fancsikát ismerünk, egyet például Ugocsa megyében is. A Francs-Fonce személynévből -ika kicsinyítő képzővel képeztük. Vö.: Karácsonyi János: A székelyek eredete és Erdélybe való települése (Bp. 1905) 40. és Bátky Zsigmond: Fancsika. Föld és Ember VII. évf. 123. és IX. 44., valamint Virágh i. m. 191. Az 1552. évi conscripto szerint a Gydy, Fodor és a Dancsics családok birtoka volt. Vö.: A történeti statisztika forrásai (Bp. 1957) 56. - 1907-ben Zsadányhoz tartozó puszta volt 179 lakossal. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 63 Uo. 252-253. - Győr puszta Sarkadkeresztúrhoz tartozik. 1907-ben 35 lakosát tartották nyilván. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 64 Uo. 257-258. - Негра tanyák néven egy része Sarkadhoz tartozik. 1907-ben ennek a résznek 14 lakosa volt. Másik része pedig Негра puszta néven a sarkadkeresztúri határ része; 1907-ben 58 lakója volt. A MSZKO-nak Helységnévtára 1907. 65 Uo. 262 Vö.: Györffy i. m. 626. 400
