A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya: Prochorovkai temetkezési szokás nyomai Püspökladány határában

ványa, melyből a sírhalmot felhányták. Különösen az L, II.JII., V., VI., VII. és IX. temetők középnagyságú halmait övezik ilyen árkok." A Hortobágy Porosháti temetőket feldolgozó cikk posthumus munka. Kézirata, s az első fogalmazványok tartalmaznak olyan ásatási megfigyeléseket, amelyek lényegessé válnak a temetők feldolgozása során, s mégis valamilyen oknál fogva nem kerültek bele a szerző nyomtatásban megjelent cikkébe. Ez pedig igen lényeges a temető etnikai hovatartozásának eldöntésekor. Nem lehet tudni miért, tény hogy kimaradtak az ásató megjegyzései a publikációból. így az adattári feljegyzések alapján kívánatossá is vált a hortobágy porosháti temetők újraértékelése. Annál is inkább hiszen a feldúlt, minden kétséget kizáróan prochorovkai rítusú sír vörösre égetett edényének párhuzamai ott találhatók meg a Porosháti anyagban, ahol árokkeret fordult elő a sír körül. így nevezetesen a III. temető 5, 7, 22, a VI. temető 16, 34, a X. temető 6, a XI. temető 19, 23 sírt rejtő halmaiban. A XI. temető 23. sírjából előkerült fibula és aklaszeg a Püspökladány-Göreparti anyag pontos analógiája. Mivel az eddig feltárt ún. prochorovkai rítusú temetők anyaga nincs közölve, csaknem lehetetlen anyagunk analógiáit összegyűjteni. Nemcsak kívánatos, hanem egyre sürgetőbb a Párducz Mihály könyvének megjelenése óta előkerült leletanyag minél előbbi közzététele, hiszen az utóbbi 25 év ásatásainak ismeretében a problémák megoldása e korszakot illetően is csak a teljes előkerült anyag birtokában válnak lehetővé. Püspökladány környéke ugyancsak bővelkedik szarmata leletekben. Itt nem csak az egyetlen hiteles - Zoltai Lajos által végzett - ásatásra gondolunk, hanem a Püspökladány környékéről előkerült valamennyi topográfiailag is rögzíthető leletekre. Jóllehet egy egész megyét átfogó gyűjtésre alapozott szarmatakori temetőket feldolgozó munka adná a leghitelesebb képet, jelen esetben a közvetlen környék leleteinek leírását megadni a szükséges. Ennek tükrében hitelesebb kép rajzolható Püspökladány mai határának szarmata koráról. Püspökladány Eperjesvölgy: a leletek nagy része ajándékként került a múzeumba. Az eredeti leltárkönyvi bejegyzések alapján a következő leletek kerültek be Nagy Sándor gazda ajándékaként a városi múzeumba: 1.: É-D-i tájolású gyermeksír mellől egy kis vörhenyes csupor, durva művű, kézzel formált. Ltsz.: 1908/826. 2.: Négyfelé törött ezüst sodronykarika, két helyen megtekerve. Ltsz.: 1908/827. 3.: Bronz ékszer, mely 8 ágú csillagot utánzó körlapból, középen kék zománccal, s e körül pontokkal - egy rövid szárból s eredetileg négyágú talpból állott. Ltsz.: 1908/828. 4.: Üveg és kő színes gyöngyök. Különféle alakúak. És egy kis üvegedény fülének látszó töredék. Ltsz.: 1908/829. 5.: Korongon készült szürke edények kifelé hajló peremei. Ltsz.: 1908/830. 6.: Ugyanolyan edények talptöredékei, s egy simított veres edény darabja. Ltsz.: 1908/831. 7.: Fenő és törökövek. Két fenőkő egész darab. Ltsz.: 1908/832. 8.: Szabad kézzel csinált igen durva mívű edények töredékei, közte két hengeralak edénytalp. Ltsz.: 1908/833. 9.: Római rézpénz jobbra forduló császárképpel, hátlapon még jobban elmosódott női alak. A köriratok olvashatatlanok. Átlyukasztott. Ltsz.: 1908/834. 10.: Üveg- és kőgyöngyök, kovaszilánkok, római üvegtöredékek. Ltsz.: 1908/910. 11.: Csonttárgy őzagancsból. Fütyülő alakú. Ltsz.: 1908/911. 12.: özagancs töredék. Használat nyomaival. Ltsz.: 1908/912. 13.: Terra sigillata edény töredéke; díszített. Ltsz.: 1908/913. 14.: Veres színű római edények töredékei. Ltsz.: 1908/914. 284