A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya: Prochorovkai temetkezési szokás nyomai Püspökladány határában

15.: Szürke színű római edények töredékei, többnyire peremek. Ltsz.: 1908/915. 16.: Igen durva barbár edények töredékei. Ltsz.: 1908/916. 17.: Terra sigillata íá2_néhány darabja. Ltsz.: 1908/917. 18.: Őrlőkő darabja. Ltsz.: 1908/918. 19.: Szürke, sötétveres, zöld gyöngyök kőből, füst opál és kovaopál darabkák. Ltsz.: 1908/919. 20.: Kék, zöld, fehér üveg- és kögyöngyök és csont. (20 szem.) Ltsz.: 1912/ 14. 1. 21.: Veres égetésű durva agyagkarika, vastag, lapos. Ltsz.: 1912/14. 2. 22.: Római ezüstdénár. Elöl COMMODUS A-NTONIUS AUG. Hátul Libertás alakja, s körül LIBAUG IUI TRPUI IMP ПИ COS III PP. Ltsz.: 1912/14. 3. 23.: Római ezüstdénár. Elöl IMP sergalba - СЕ AS AR AUG. Hátlap egészen kopott. Ltsz.: 1912/14. 4. Az első leletek előkerülése után, amelyeket Nagy Sándor hozott be a debreceni múzeumba, Zoltai Lajos kiment a helyszínre. Itt megbeszélte a gazdával a hitelesítő ásatás feltételeit. Így került sor 1908. szept. 8-9-én hitelesítő ásatásra 5 napszámossal. Erről a következő áll Zoltai eredeti ásatási feljegyzéseit rögzítő naplójában: „Ladányból Nagy Sándor gazda júniusban bejött, s különféle kő és üveggyöngyöket mutatott fel, amelyeket Ladány határán az Eperjes völgye közelében levő földjén az eke nyomán szedegettek föl. Azt is beszélte, hogy földje különös összetételű, pernyés cserepekkel bővelkedik. Beszélte, hogy gyermeksírt is talált, lábánál kis bögrével (lásd 1908/826 lelt. számon), fejénél nagyobb csuporral. Utóbbi összetört. Máskor egész tál félét is lelt, de meg volt repedezve. Aug. végén kimentem 27.) hozzá, hogy a telepet megtekintsem. Rövid próbaásatásnál csakugyan leltünk több szabadkézi és korongos edény darabját. Ekkor egy bronzékszert, s egy ezüst sodrott karikát és több gyöngyöt, a sírbéli kiscsuprot, fenőköveket nekünk ajándékozta, s bele egyezett, hogy az ugarföldjén ásassunk. Népvándorláskori telepet és temetkező helyet gyanítva e helyen szept. 8-9-én 5 napszámossal a birtok északi részén, két partos helyen, ahol Nagy Sándor szerint is leggyakoribb a gyöngy és cseréplelet, több próbaárkot húzattam. Legtöbb helyen 40-50 cm mély a kultúrréteg -, porlós, égett, hamus, pernyés föld. - Benne szétszórt edény darabok, durvák és finomak, állati és madárcsontok. Sírnak semmi nyoma. Néhány gyöngyszemet is leltünk. Egész tárgy nem volt. - Terra sigillata edény darabjai is előfordulnak. Egy 2,20 méter mély köralakú gödör fenekén durva edények darabjait és lócsontokat leltünk. - A telep a bárándi határig a Futak rétig terjed, a Pogácsás pusztarész felé a Kelen ez erdő megett, az Eperjes lapos gerinczén. A gyermek feje északkeletre volt. Griffmadár alakú bronztárgyat is lelt N. S. - Két ezüst pénzt. Ezeket beöntötte csengőbe." - eddig tartanak Zoltai Lajos feljegyzései a Püspökladány határában lelt szarmatakori leletek pontos helyéről, előkerülési körülményeiről. Szarmatakori leleteket tartunk még számon Püspökladány határából az alábbi 4 helyről: Püspökladány - Községi szálló: alapozás során - a találók szerint 3-4 méter mélységből csontváz mellől - kerültek elő leletek. Ezek közül a püspökladányi Karács Ferenc Iskolamúzeum őriz egy darabot. Ez egy enyhén kihajló ferdén levágott peremű, korongon készült szürkésbarna színű kis talpas edény. Ltsz. 64.4.1. Püspökladány - Sarló utca: 1974-ben vízvezeték fektetése közben csontvázas sírokra bukkantak. A terület valamikor vízjárta vidék lehetett; a lakóházak lekoptatott. 285