A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága

tette. Inkább tehát a szabadságot választotta. Innen Tiszafüredről vagy Tiszaigarról 1801. január 18-án indul Ongára. Február végéig ott lesz. Szól a továbbiakban tervezett bibliotékájáról, ahová reméli majd Csokonai is ellátogat. Megemlíti feleségét, aki gyakran vidámítja meg. S mindketten alig várják már, hogy kész legyen a gesztelyi kis ház, s együttesen felszentelhessék.

13 Csokonai 1801. január 13-án Debrecenből írt egy levelet Pukynak. Egy jurist ától már hallotta - írja Csokonai -, hogy elköltözött Tiszaigarról. A füredi legátus hozta ezt a levelet, a választ Ongára küldi. Ott bizonyára megtalálja. Kéri a költő Pukyt ismételten, hogy az Abderitákat Szikszóra küldje ki, várja azonban a már jelzett kosarat is.

14 Puky és Csokonai levele tehát keresztezte egymást. Puky azonban még egy levelet küldött Igarról még elköltözése, azaz 1801. január 18-a előtt. Az Abderitákat és a kosarat Papszász József fogja elszállítani. Az a kérése, hogy azokat a könyveket, amelyeket a gesztelyi bibliotékába vásároltatott. Papszász Józseffel küldje Igarra. S amint a szekér ideérkezik, akkor ő már Ongán lesz.

15 Csokonai egyébként még írhatott közben egy másik levelet is, amelyben érdeklődhetett a gesztelyi tervezett könyvtár felől. Puky erre tréfásan válaszol, a bibliotékáról többet csak Gesztelyben lehet megtudni. Gesztely egyébként, miért miért nem, kettejük szóhasználatában, kissé diákos zsargonban Júdea elnevezést kapott. Így tehát a Judeumbeli polgár, nem más, mint egy gesztelyi lakos. Jeruzsálem, amely szintén előkerül levélváltásukban, nem lehet más, mint az a kis tusculanum, amit 1801-ben kezdett építtetni.

16 Ezek után még néhány könyv után érdeklődik Puky. Ezeket is szeretné könyvtára számára megszerezni. Levelezésüknek ezután hónapokig nincs nyoma. Csokonai Pesten 1801. szeptember 26-án írja legközelebbi levelét. Mentegetőzik, miért nem írhatott mindezideig. Puky talán írt neki korábban, Csokonai ugyanis így ír ebben a levélben: „Leveledet vettem, ismét datum nélkül". S a továbbiakban beszámol mindarról, ami vele találkozásuk óta történt. 1801 nyarán, pontosabban a július elsejét követő napokon Csokonai és Puky egy nagy utazást tettek. Megfordultak Ongán, Ragályban, Aggteleken, Sárospatakon, Széphalmon Kazinczynál. Meglátogatták a gesztelyi kis tusculanumot, időzhettek Puky miskolci házában. Levélváltásuk hónapokon át tartó szünetelésének tehát többek között ez a kirándulás volt az oka. Puky egy ránk nem maradt levélben hívhatta költőbarátját a berentei szüretre, ő azonban ezt a meghívást fontosabb okok miatt elhárítja, kíván tehát nagyon jó, víg szüretet.

17 Időrendben a legközelebbi levél Pukytól való. 1802. május 20-án írta. Megrója barátját, amiért nem értesítette, hogy Pestről elköltözik. Debrecenben 13 Puky István levele Csokonai Vitéz Mihályhoz. [Tiszafüred vagy Tiszaigar 1800 utolsó vagy 1801. első napjai.] Vö.: Vargha Balázs: Csokonai emlékek. 88-89. nr. 29. Pukynak ekkor már nem élt az apja, a levélben „édes Nagy Uram Atyám" nem lehet más, mint Pukynak anyai nagyapja, Széky Zsigmond. 14 Csokonai: MM II. 862. 15 Puky István levele Csokonainak. [Tiszaigar, 1801. január 18 előtt]. Vargha Balázs: Csokonai emlékek. 89. nr. 30. 16 Vargha Balázs is úgy véli, hogy Gesztely tréfás diáknyelven Júdeát jelenti. (Csokonai emlékek 260.) Egyébként a magyarázat nyilvánvalónak látszik. 1828-ban a lakosság vallási megoszlása a következő: római katolikus 394, protestáns: 591, zsidó 98. Vö.: Ludovicus Nagy. Notitiae politico-geographico statisticae inclyti regni Hungáriáé, partiumque eidem adnexarum. I. (Buda, 1828) 443. 17 Csokonai levele Puky Istvánnak. Pest. 1801. szeptember 26. Csokonai: MM II. 886-887. 621