A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

Mai LIS Mensis integer frigore, pruinis, Morbi tantum Sporadici, singulaEurofrigido, gelu que infamis, res aut Epidemici nulli sunt obnec Maio congruus. servati. Junius Medietas prior integra sicca, Neque hie Mensis Morbis singuaestuosa, ventis, et Euro inpri- laribus et notabilibus, incolis inmis perturbata; posterior creb- festus observatus est. ruis pluviis madescens. Joanne Földi Med. Dr. I. District. Lib. Oppid. Hajdonicalium Physico Ita observante in Oppido Hajdonicali Hadház ordinario. IX. Tekintetes Nemes Kerület! HBmL. IV. A. 505/e. 1795. Fase. SS. №19. Az alább írtnak, ezen Nagy Sigmondné Tót Ilona ügyének minden Actái, mint ezen Ts. Kerületbeli Rendes Physicusnak által adódván, a végre, hogy magát az Egesség s Orvoslás dolgában már kiadott Felséges Rendelésekhez tartván; az ezen ügyben előforduló Történetek eránt tulajdon Vélekedését kijelentse: az alább írt előadja elsőben, az ügyben lévő két Gyermekeknek nyavalyáját, maga előre tett jegyzései és tapasztalásai szerént. Másodszor a vád alatt lévő Tót Ilonának dolgaiban mi lehetséges, mi nem? mi sérelmes és ártalmos, mi nem, ismét szabados, mi pedig a Felséges Rendelések szerént tilalmos? Melly is így következik; lör Ami az ügyben lévő két Gyermekek nyavalyáját illeti: Ezen Vámos Pértsi eggy hassal született két Leány Gyermekek most két esztendősök. Ezek közül eggyik születése után fél esztendővel kezdett reszketni és rángatódzni, szemeit elmereszteni, és nevetve felnézni a padlásra, melly történet gyakran reá jött. Az után a hátán is kezdetiének sok pattogzások kiütni. Has szorulások gyakran volt satb. A másik Gyermeken is volt a reszketés és rángatódzás, de nem olly mértékben, és nem szinte annyiszor, mint eggy három Hónapig. Akkor ezen Szülék, nem hogy ezen előadott Nyavalyájukból ahoz értő Orvosok által Gyermekeiket orvosoltatták volna; hanem elhitetódessel, és vak előítéletekkel már tellyesek lévén, eggy Balásiné nevű Vénasszonyhoz folyamodtak, ki eggy hólt ember fogat kommendált, hogy megtörve inniok kell adni. Ezen ital után (nints kitéve, mennyi időre) az eggyik Gyermeken a reszketés, rángatódzás, amellyen t. i. kissebb mértékben volt, megszűnt. A Nyomorult Szülék meg erősödve azon gyanakodásban, hogy ezen Gyermekeket Nagy Sigmondné rontotta meg; tovább is egyéb orvoslásokat elmellőztek, hanem tsak Nagy Sigmondnét ösztönözték, hogy gyógyítsa meg a Gyermekeket. Ez tehát ösztönzésekre tanátsolta Szüléinek, hogy 3-ik Április, úgy mint Nagy Péntek éjtszakáján 1795-ben, mind a reszketős Gyermeket, aki akkor fakadékos is volt a hátán; mind a másikat, aki épebb volt és pattogzás nélkül, vigyék a malom vízre fereszteni. Megindultak éjtszakának idején, éjfél után, az ép Gyermeket Sigóné vivén ölében aluva, a másikat hol az édes Anyja, hol pedig édes Attya. Megferesztették. A Gyermekek rosszabbul lettek, az épebbnek jobb lába fel sugorodott, jobb keze nem mozgathatóvá lett, és így Szélütés nemébe esett, (Paralysis). Ez még akkor tájban gyakrabban és jobban eszmélt, de néha mint eggy szédülés és Nyavalyatörésben történet éri (Symptoma epilepticum). A másik nem jár, nem szóll, nem eszmél, gyakran sír, rív satb. Egyébaránt a Gyermekek jó táplálásúak és kövérek. Mi a Kerületbeli Seborvossal Maius 2-kán 1795-ben Vámos Pértsen kerülvén, mind e két Gyermeket meg tekintettük, meg visgáltuk és a közelebb előadott Történetekben találván, s eggyszersmind látván, hogy illyen bajai mellett, mindeniknek a hasa kemény, széki ritkán van, nyelvek motskos, szemei gilisztás színt mutatnak satb. Gyakori kritélyezést kommendáltunk, belső hashajtó és Giliszta elllen való orvosságokkal, és külső feredőkkel eggyütt satb. De Szüléi tsak azon elhitetődésben lévén megáltalkodva, hogy megrontották, - a Patikai orvosságok nem használnak, - aki megrontotta, az gyógyíthatja meg egyedül satb. Ezekkel illendően nem éltették, és az orvoslással fel hagytak. Július 25-ikén ezen Gyermekeket Fiscalis Király Uramhoz Hadházra hozván, engemet is mellesleg s nem is orvoslás végett oda hivattanak. Én a Szenvedőket szinte akkor is a 736