A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Fintha István: A Szatmár-beregi síkság növénytakarójának változásai az utolsó évszázadok során és a vegetáció természetes rekonstrukciós folyamatai napjainkban

1. térkép Sajnos, így tragikus szemléletességgel mutatkozott meg előttünk a régi Ecsedi-láp létrejöttének, hosszú fennmaradásának oka is. Fogalmat alkothattunk e „szörnyű csoda" egykori elemi erejéről, s a hirtelen megáradt, kiöntő folyók eszünkbe juttathatták a rég letűnt vízi világ ma is érdekes, de éppúgy ijesztő képét. A víz azonban nemcsak így, elsődlegesen alakította a terület növénytakaróját. Közvetett hatásai eredményeképp jött létre a régmúlt idők növényzete, mely mindazon vidékeken, hol az emberi tevékenység minimális, ma is éppúgy változik a frissen szárazra kerülő élőhelyektől a víztől legritkábban járt biotópokig, mint hajdan. Ilyen helyek pedig még a legutóbbi időkben is nagy számmal vannak a Szatmár-beregi síkon (Fintha 1969.). E tény rendkívül kedvező a növényvilág rövid idő alatt lejátszódó természetes változásait kutató szakemberek számára, s hasznosítható értéket jelent az erdőgazdálkodás szempontjaiból. A NÖVÉNYTAKARÓ VÁLTOZÁSAI A KÉSEI SZÁZADOKBAN I. Nem érdektelen néhány évszázaddal visszapillantani a táj növénytakarójának ábrázatát szemlélve. Az Alföld természeti képének ősi arculatáról írva Hankó Béla volt debreceni zoológus professzor kissé keserűen így szól: „Alföldünk mai képe egészen más, mint amilyen volt a honfoglalás idejében és azután is századokig. Az átalakulás, melyet én pusztulásnak mondok, a XVII. században vette kezdetét, fokozatosan haladt a XVIII. században, s betetőzte a XIX. században végzett ármentesítés és erőszakos kiszárítás, mely sajnos napjainkig tart." (Hankó 1933.) 68