A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

hogy tegye postára, akár, hogy az akkor már folyton Debrecenbe járó asszony vigye magával, s juttassa el a költőhöz. Földiné pedig végigolvasta s mindjárt széljegyzeteket is fűzött hozzá. De mi jogcíme lehetett ilyen goromba tréfára? Az, ami az utóiratból kiderül, vagyis, ami közte és Csokonai közt történt, valamelyik hajnali órán, első felserkenéskor." Az a kérdés azonban, hogy a széljegyzetet valóban Weszprémi Juliánná írta-e, csak az ő kezétől származó írás alapján dönthető el. Juhász Gézának ilyen nem állott rendelkezésére. Csak most kutattam fel Weszprémi Juliánná következő sajátkezű aláírásait: „Doktor Földi János özvegye Veszprémi Juliánná mk. Veszprémi Juliánná Kállai András özvegye mk.

11 Veszprémi Juliánná mk."™ Rákosné Ács Klára pszichológus-grafológus az aláírásokat összehasonlította a levél széljegyzetével és azt állapította meg, hogy az nem Weszprémi Juliánná kezétől származik. Győrfi János igazságügyi írásszakértő ugyanezt állapította meg. Rákosné Ács Klára véleménye szerint a levél széljegyzete férfikéz írására vall.

79 Ma még nem dönthető el, hogy az ízetlen megjegyzést mikor, ki és milyen szándékkal írta. Kutatásaim eredménye szerint Weszprémi Juliánná erkölcstelenségére, hűtlenségére nincs egyetlen elfogadható adat, a széljegyzetet tehát még írásszakértői vélemény nélkül sem tulajdoníthatnánk most már az ő keze írásának. Ezek után a Csokonaival való szerelmi viszonyát sem tekinthetjük bizonyítottnak. Juhász Géza tanulmányának egy adatát is helyre kell igazítanunk. Szerinte, amikor Csokonai 1793 pünkösdjén Hadházon legátus volt, „A részeges paptól bizonyára menekült, mikor csak tehette, magasabb mámorért, az orvos házába, mestere házába. Földit azonban beteghez hívták, a legátus úr egyszer csak ott állt szemtől-szembe Juliskával." Amikor Földi „a két karácsony között való héten" Hadházra költözött, a megválasztásakor ígért orvosi lakás építéséhez még hozzá sem kezdtek és másfél esztendeig éppen а prédikátor Fazekas János házában lakott családjával együtt,

80 itt 77 HBmL. Debrecen városi tanács iratai. IV. A. 1011/k. Rel. 148/1809. Weszprémi István családi nevét következetesen W-vel, leánya viszont V-vel írta. 78 Uo. IV. A. 1011/z. 7. csomó 1803. Szabó György végrendelete. 79 Rákosné Ács Klára munkásságára Benda Kálmán történész hívta fel a figyelmet a MTA XVIII. századi kutatócsoportjának 1970 októberében Debrecenben tartott konferenciáján. A szakvélemények szerző birtokában vannak. - Győrfi János igazságügyi írásszakértő a széljegyzetről a következő véleményt adta: „A kézírás mozgás iránya balra kanyarodó. Közepes mértékben egyenletes, szakadozott, jobbra dűlő, kisméretű, jól tömörített, kilengést nem mutat. (Általános írássajátosságok.) A kézírás analizálása során összesen 10 írásjegy képzési sajátosságainak - mint egyéni irássajátosságok elemzését és értékelését végeztem el. így értékeltem a: V, d, K, r, m, s, z, t, a, n betűk képzési sajátosságait. A kézírásban értékelt egyéni kézírás sajátosságokat összevetettem Veszprémi Juliánná kézírásaival és megállapítottam, hogy a két kézírás lényeges és alapvető - a kézírások eltérő kézeredetére utaló kézírás sajátosságokat tartalmaz. A vizsgált két kézírás egyébként nagy formai hasonlóságot mutat, de - különös tekintettel az egyéni írássajátosságokra - olyan egyedi értékű eltéréseket is tartalmaznak az egyes grafikai jelek, amelyek alapján az összehasonlított kézírások eltérő kézeredetére vonatkozóan lehet következtetést levonni. Pl. mozgásirány eltérés, mint lényeges eltérés. Az eltérő kézírássajátosságok számszerűsége és egyedi értéke alapján az inkriminált kézírás (ti. a széljegyzet) kéz eredetét Veszprémi Juliánná személyére vonatkozóan ki kell zárni, az nem Veszprémi Juliánná kezétől származik." Mivel a pszichografológus és az igazságügyi írásszakértő egybehangzóan azt állapította meg, hogy a széljegyzet nem Veszprémi Juliánná kezétől származik s álláspontom szerint nem volt hűtlen feleség, - a Rozália kérdésben további kutatásra van szükség. Ez már az irodalomtörténészek feladata. Tanulmányomnak ez a fejezete rövidebben. Földi János házassága és Csokonai állítólagos szerelme címmel elhangzott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság debreceni Csokonai-vándorgyűlésen 1973. október 21-én és megjelent: Alföld XXIV. évf. (1973/11. sz.) 146-157. 80 HBmL. közgy. jkv. 12. kötet. 1793. okt. 28. 75. (A továbbiakban ez utóbbi szám a közgyűlés határozatának számát jelzi.) 667