A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

született Imre fia, s Fazekas János prédikátort hívták meg keresztapának. Földi megmaradt orvosi irataiban nincsenek olyan feljegyzések amelyekből dátum szerint meg lehetne állapítani, hogy mikor hívták beteghez. Joggal merül fel az a kérdés, miért kelhetett szárnyra és terjedhetett el Weszprémi Juliannáról a rosszindulatú szóbeszéd? Talán nem tévedek, ha azt gyanítom, hogy erre a Kállai Andrással kötött házassága adott okot. 35 éves, amikor hozzáment a 23 éves - nála 12 évvel fiatalabb - férfihez. Rákosné Ács Klára pszichografológiai véleménye szerint Weszprémi Juliánná nagyon intelligens, okos nő volt, kivált a mindennapi asszonyok közül. Pálóczi Horváth Ádám már idézett leveléből tudjuk, hogy szép is volt. Az okos és szép asszonyoknak minden korban akadtak irigyei, valószínűleg Weszprémi Juliánná sem volt kivétel. Irigyei terjeszthették el, hogy bizonyára korábban is erkölcstelen nő volt, hiszen özvegyen, kétgyermekes anya létére feleségül megy egy 12 évvel fiatalabb emberhez; kikapós volt már akkor is, amikor a 18 évvel (!) idősebb, beteges Földi doktor felesége volt. Ez a pletyka nyilván eljutott Hadházra is és a rendhagyó esetekhez egyébként sem szokott falusiak minden bizonynyal elszörnyülködtek. S ahogy az évek teltek, a valóságos Földi Jánosné képe egyre jobban elmosódott s 1846-ban a hadházi öregek tudata már csak az egykori híresztelést őrizte úgy, mint valóságot. így került a „hűtlen" feleség Bartha Mihály levelébe s onnan az irodalomtörténetbe. Hajdúkerületi orvossá választása 1780-tól a kerület fizikusa Böszörmény székhellyel Szentmiklósi Sebeök Sándor volt. Amikor azonban 1787 januárjában II. József a hajdúvárosokat Szabolcs megyével egyesítette, amelynek egyébként szintén volt orvosa, Sebeök a megyei tisztviselők állományába került s mint „Szabolcs megye és a hajdúkerület rendes fizikusa" látta el úgy-ahogy a kerületben az orvosi munkát. 1790-ben a kerület visszanyerte önállóságát, de ettől kezdve Sebeök itt már egyáltalán nem működött, fizetését is a megyétől kapta. így állott elő az a helyzet, hogy 1790-től a kerületnek orvosa nem volt s bár a felsőbb rendelkezések tiltották, a fizikusi teendőket rábízták a kerületi chirurgusra: Miklós Pálra. A főkapitány 1791. június 21-én jelentette be a közgyűlésnek, hogy a kerület fizikus (orvos) nélkül nem maradhat, de jelenleg orvosi lakás nincs, ezért kérte: a városok képviselői egymás közötti egyetértéssel határozzák meg, hogy melyik városban építsenek lakást. A városok képviselői mindjárt megegyeztek, hogy Hadházon legyen az orvosi lakás, s a közgyűlés úgy döntött, hogy ezt a kerület költségén kell felépíteni, a város magisztrátusát pedig utasították, hogy építésre alkalmas telekről haladéktalanul gondoskodjék.

81 Az augusztus 3-án és következő napjain Nánáson megtartott közgyűlésen

82 Békési András hadházi főhadnagy bejelentette, hogy a városnak nincs olyan telke, amelyet építkezésre átadhatna, ezért azt javasolta, vegyék meg egy Zsiros nevű ember telkét. A közgyűlés ilyen körülmények között arra utasította a kerület házi pénztárosát, menjen el Hadházra, a telket vegye meg, árát a házi pénztárból fizesse ki és az építkezés ügyében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

8! Még ugyanezen a közgyűlésen ismertette a főkapitány a helytartótanács rendeletét, amely szerint „fizikus" csak az lehet, aki az örökös tartományok valamelyik egyetemén orvosi vizsgát tett, s mivel a helytartótanácsnak tudnia kell. 81 Közgy. jkv. 11. kötet 123. 82 Uo. 33. 83 Uo. 668