A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

Rabja lenni íő unalmom. Két szemem gyönyörködése Szép szabadságom vészese. Veszteség ez! Drága Kép! Félre tőlem, büszke Szép. A vershez ezt a magyarázatot fűzi: „Még hajdan B. Rádaynak egy könyvében láttam egynéhány sorocskából álló ily német verseket: Stoltze Schöne fahre hin, de amelyből tovább egy betű is, még csak ideájából sem jut eszembe, hanem ez az egy sor megragadt és annak követésére csináltam ezt. Szerettem volna, vagy szeretném most látni az egész németet." IDEGEN SZÉPSÉG! Vegyed, vigyed, te Szemtelen! lakkírózott pofádat! Vakold magad', 's kenőtseid' képedre patsmagoljadl Veres hajad porozd be jól, 's borítsd be nagy szitáddal; Ne hogy, ha tám tüzet vetend, Szomszédodat ki-gyúlytsa. Hosszú nyakad takarja gyöngy, miként üveg ragyogjon Ki-mangorolva homlokod, selyembe talpig öltözz. Te tűrhetetlen illatod íedezzd szagos vizekkel, Mellyed feszítsd, sovány farod' nevelje nagy far-abronts. Miért erőlteted magad, hogy a' mi nints mutassad? Mi haszna sok kentőseid' 's vakolgatásaidnak? Mi haszna sok le-tsorgatott szagoskodó vizednek? Se' tettetett szemöldököd, se' carminod, se' gyöngyöd. Sem értéked' felyül haladtt ruházatod nem illik. Ruházzd magadra Bengalát, feredj szagos vizekben. Aranyba, gyöngybe füzzd magad: szép az, de nem te vagy szép. Sem a'mi nints magadnak azt nem adhatod meg ezzel. Sem a' mi van, de nem derék, el nem feded hibáit. Fa kép maradsz, ha el-veted, 's tsak a vagy a' ki voltál. Rut a' mi rut ezekkel is. Szép á mi szép tsak úgy is. Ha szer-íelett nem ékesül. Bársony nyereg szamáron Az éktelen tsinosgatás. - Kerek beszéd 's igaz szó. Híjába ferdik a' Rigó. nem léssz belőle Hattyú! Ehhez a vershez is megjegyzést fűz: „Jambusokban vagyon, Hipponax és Anacreon szerént vagy Catullusnak ama nobilis feddő verse szerént: Cinaede Thalle, mollior cuniculli capilló vei anseris medululla, vei imula oricilla stb. Cat. Car. XXIII.

"

м (Kiemelések az eredetiben.) Földi mindkét verse még az elküldés évében, az Orpheus 1790. évi II. kötetében megjelent.

0,1 Az alapul vett Catullus vers így hangzik: Cinaede Thalle, mollior cuniculi capillo vei anseris medüllula vei imula oricilla vei репе languido senis situque araneoso, idemque Thalle turbida rapacior procella, cum + diva mulier aries ostendet + oscitantes, remitte pallium mihi meum, quod involasti, sudariumque Saetabum catagrophosque Thynos, 64 Uo. II. 343. 65 Orpheus 1790. II. 265. és 396-398. 662