A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

rik, ennek híre eljutott volna Horváth Ádámhoz is, aki ezt nem hallgatta volna el éppen Kazinczy előtt, akinek megírta ő Földiről is a véleményét: „Csodálkozom Földink Luther cinizmusán: ő jó ember, de a temperamentumának több só és olaj kellene .. ."

53 De Horváth Ádámnak nem voltak ilyen értesülései, ezért örült őszintén, hogy Földi egy híres tudós szép leányával kötötte össze örökre életét. Kazinczy többször megfordult Debrecenben Weszprémi Istvánnál, Juliskát tehát személyesen ismerte, előtte még kevésbé maradhatott volna titok a lány kifogásolható viselkedése. De ő sem tudott vagy hallott ilyesmiről, hiszen az eljegyzéshez meleg hangon küldte jókívánságait Földinek: „Élj boldogul Julisod s Eratod karjai közt s teremts íiakat, akik Hozzád, Horváthoz és hozzám mind nyelvünk szeretésében, mind a barátság érzésében hasonlítanak.""'

1 Az eljegyzéskor Juliska 16, Földi 34 éves. Vajon milyen magyarázatot lehet adni arra, hogy a 16 éves, az akkori Debrecen legszámottevőbb családjainak körében forgolódó, Horváth Ádám szerint „szép" leány mindenáron férjhez akar menni, de nem talál, korban is hozza illőbb, Csokonai szerint az „apró" termetű Földinél külsőre is szemrevalóbb s jobb anyagi körülmények között élő férfit? A szatmári orvosi állást igen gyengén fizették. Panaszolja is Földi Kazinczynak, hogy esztendei csekély fizetéséből alig tengeti életét és ez hátráltatja sok szép szándékának megvalósítását." De Juliska szerelem nélkül is vállalja a hozzá képest idős férfi oldalán a küzdelmes életet? A házasságra nincs más elfogadható magyarázat csak az, hogy Földi beleszeretett a lányba, aki szintén lángra lobbant a kitűnő képességű, országosan ismert tudós férfi iránt. Néhány hónapi jegyesség után, 1790. április 14-én kötöttek házasságot Debrecenben, a főbírói székétől akkor már felfüggesztett Domokos Lajos - ezért tünteti fel az anyakönyv „assesor"-nak - és a püspök Sinai Miklós ellenlábasa, Hunyadi Ferenc prédikátor tanúk jelenlétében. A házasság megkötése után az ifjú pár Szatmárnémetibe ment. Mixich szerint Juliska csak azt várta, hogy asszony legyen, aztán elfordult urától s arról is tudni vél, hogy a házasságkötés után alig egy hónappal már kitört köztük az ellentét, s ezt Földinek Kazinczyhoz írt levelével igazolja. Nem tudhatjuk, hogy ez a beállítás puszta felületesség, vagy ez illett Mixichnek a házasságra vonatkozó elképzelésébe. Az esküvő 1790. április 14-én volt, a Kazinczyhoz írt levél pedig 1791. május 20-án, tehát az esküvő után több mint egy esztendővel később kelt. A levelet sem szöveghűen idézte Mixich, elhagyta a kezdő mondatot. Földi ugyanis igen terjedelmes levelét így fejezte be: „Még egy anekdotát! Soha meg ne házasodj, ha dolgozni akarsz. Hej sokat szenvedtem már én Anakreon miatti"*' Mixich a „Még egy anekdotát!" az idézetből elhagyta, pedig ha ezzel összefüggésben olvassuk a levelet, nem lehet belőle kiérezni Földi elkeseredését. Megjegyzése évődés, tréfás figyelmeztetés az akkor még nőtlen Kazinczyhoz. S hogy a házasság első hónapjaiban nem volt közöttük ellentét, világosan mutatja Földinek 1790. június 23-án Kazinczyhoz írt levele: „Az én kedves Juliskám sok ízben serkengetett engem, hogy írjak Tenéked: de mégis csak elmaradt az avagy csak azért is, hogy nem voltam kész semmi Tenéked írandó materiával" s levelét így fejezi be: „Köszönt Téged Juliskám"*

1 Földi tehát bájos kedvességgel ír feleségéről. Ezt nem tette volna, ha asszonya hűtlenül viselkedik, vagy mulatni, szórakozni vágyásával akadályozza tudományos munkájában. A fiatalasszony számára nem is lehetett meglepetés, hogy férje, amikor orvosi munkája engedte, tudományos dolgozatait írta, hiszen apja is orvos és alkotó tudós volt. Orvos és tudós férje oldalán olyan szellemi és családi légkör vette körül, mint lánykorában apja házában. Arra nem is gondolhatott, hogy egybekelésük után férje abbahagyja tudományos munkásságát és csak az ő szórakoztatásának él. 53 Uo. I. 199. 54 Uo. II. 298. 55 Uo. II. 364. 56 Uo. II. 374. 57 Uo. II. 317. 660