A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

nyégető ború elől menekült" ő, ha az idő kinyíltával dolgozni akart, hanem a gyermekzsivajtól hangos lakásból. Hadházra költözésük után feleségével együtt szereztek két kis darab szőlőt,

30 itt volt az az egyszerű kunyhó, ahol Földi az alkotáshoz szükséges csendet és nyugalmat megtalálta. Lugossynak tehát ezek a téves, és a házasságra vonatkozó kétes értékű adatok állottak rendelkezésére. Bár Bartha levelének bevezető sorai alapján gyanút kellett volna fognia, mégis hiteleseknek fogadta el azokat. Emlékbeszédében az alkalomhoz illő bölcs mérséklettel csak annyit mondott, hogy Földi „családi örömeiben lelke lenekéig" megmérgezett volt.

31 Az ünnepségről a Magyar Szépirodalmi Szemle 1847. május 2-i számának Értesítő rovatában hosszabb ismertetés jelent meg Kegyeleti ünnep D. Földi János sírja mellett címmel,'

2 aláírás nélkül. Ez az első olyan irodalomtörténeti közlemény, amelyben Földi életrajzi adatairól, házasságáról és feleségéről szó van. A cikk szerint Földi Weszprémi Juliannával ,,nem boldog házasságot él"-t. Majd a következőt írja: „1801. márc. 25. elhal Lajos fia, a testi és lelki tehetségekben csodagyermek, atyjának reménye, vigasza, mindene, kit maga is néhány nap múlva sorvadásban kimúlva, sírjába követ." Lehetetlen rá nem ismernünk Bartha Mihály szavaira, aki az elsőszülött gyermekről ezeket írta Lugossynak: „Erről nagy dicsérettel emlékeznek, az őt közelebbről ösmerők állítása szerint benne anyjának deli szépsége s atyjának tudásvágya együtt valának föltalálhatok, ő volt atyjának vigasza, öröme, reménye, dicsekvése, mindene el annyira, hogy a sorvadni kezdő gyermekkel sorvadni kezdett az apa s midőn leszakadt az élet tájáról e kora gyümölcs, sírba hanyatlott 10 nap múlva maga a sebhedt szívű apa is 46 éves korában." A gyermek 1791-ben született Szatmáron. Tíz éves korában őt is, mint később apját a tüdővész vitte sírba.

:l:l Ennek a gyermeknek a képességeiről emlékeznek 46 év (!) után szinte tudományos pontossággal azok, akik maguk is mint gyermekek ismerték. Nyilvánvaló, hogy ezt a jellemzést a levélíró képzelete diktálta, nem pedig a hadházi egyszerű öregek visszaemlékezése. Lugossy pedig - amint már idéztük a szerencsétlen, tüdőbeteg gyermeket rendkívüli testi és szellemi adottságokkal ruházta fel. Láttuk, amit Lugossy Földi házasságáról mondott és cikkében írt, Bartha Mihály levelén alapult, de ebben nincs szó arról, hogy ki nem volt ott Földi temetésén. Lugossy azonban 46 évvel (!) később erről is tudott. „Neje (Földi) temetésén sem volt jelen, Debrecenben élvén víg napjait" írta cikkében anélkül hogy még csak utalt volna is rá, honnan vette ezt. Ne feledjük: a temetés 1801-ben volt. Debrecen társadalma a kálvinista egyház merev törvényei és a közösség szigorú morális szabályai szerint élt és gondolkozott. Ebben a légkörben egyenesen szentségtörés lett volna, ha az a családanya, aki a közismert orvos és tudós Weszprémi István lánya, férje temetésére nem megy el, mert éppen víg napokat él. Az ilyen megátalkodott nőt az akkori társadalom kiközösítette volna. Weszprémi Juliannát azonban - életének későbbi alakulása mutatja - a debreceni társadalom nem vetette ki magából. De hihetünk-e e tekintetben Lugossynak, aki Weszprémi Juliánná életének későbbi szakára vonatkozóan is téves adatokat közölt cikkében, pedig neki is rendelkezésére állottak a debreceni református egyház anyakönyvei, ám bele se nézett ezekbe. Szerinte Weszprémi Juliánná „később Kállai nevű városi írnokhoz, végre 1815 esk(üdt) Szabó Györgyhöz ment nőül. .. mh. (meghalt) 1831." Nos, a debreceni református egyház házassági anyakönyvének tanúsága szerint az özvegy 1808. július 12-én kötött házasságot „cancellista" Kállai Andrással, majd ennek 1816-ban bekövetkezett halála 30 HBmL. Debrecen városi tanács iratai. IV. A. 1011/k. Rel. 148/1809. 31 Lásd: Bán Imre id. tanulmányában. - 32,1847. évi 18. sz. 286-291. 33 A hajdúhadházi ref. egyház halotti anyakönyve szerint Földi Lajost 1801. március 27-én temették, a halál oka: sínlődés. 654